A héten a Várkert Bazár területén zajló építkezés földmunkálatai közben összesen nyolc, a török korból származó helyiség alapfalai kerültek elő, amelyeket több periódusban építettek. A lelet részletes dokumentálása után a maradványokat a régészek szakszerűen elbontják és a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) kőtárába szállítják.
Az összegzés szerint a kötőanyag nélkül rakott kőfalak általában töredékes, bolygatott felületűek. A településrészlet egykori funkciója egyelőre ismeretlen, a régészek tűzhelyek nyomait is megtalálták. Az egykori külvárosi épületegyüttes pusztulását vélhetően Buda 1686-os visszafoglalása okozhatta, legalábbis erre utalnak a falakban talált ágyúgolyók. Az épületmaradványok a XIX. század végén is roncsolódtak, amikor Ybl ezekre építtette rá a neoreneszánsz kert egyik díszét, az úgynevezett grottát.
A közleményben azt írják, hogy a volt Ifjúsági Park bezárása óta eltelt csaknem 30 évben a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) a területen több alkalommal és helyszínen is végzett régészeti próbafeltárásokat. A szondázások alapján a szakemberek megállapították, hogy a területen régészeti objektumok találhatók, amelyeket fel kell tárni. Ennek ismeretében a projektgazda számolt a Várkert Bazár megújítása során előkerülő objektumok felbukkanásával.
Szó sincs ledózerolásról
A beruházás kezdete után a Budapesti Történeti Múzeum további próbafeltárásokat végzett, szűkítve a régészeti érintettséggel rendelkező területeket. A korabeli ábrázolások és feltárások alapján lehetett tudni, hogy a területen a török korban épületek álltak. A megfelelő vizsgálatok elvégzése után a szakmai hatóság azt a határozatot hozta, hogy engedélyezi a helyben található elemek bontását. Az elemeket nagy felbontású 3D lézerszkennerrel vizsgálták, valamint fotódokumentációt is készítettek. A BTM munkatársai ezután láttak hozzá az egyenként megjelölt kőanyag szakszerű bontásához, majd a múzeum kőtárába szállították azt.
A Várgondnokság közleményében az olvasható, hogy ez a módszer a leletmentés elfogadott és gyakran alkalmazott módja, így nincs szó a falmaradványok megsemmisítéséről, amelyre korábban internetes források utaltak. A kőtárba kerülő anyagon a jövőben tudományos munka végezhető. A közlemény kitér arra is, hogy a török kori műhelyekkel kapcsolatos régészeti tevékenység nem késlelteti munkálatokat.