Régészeti feltárások Nagy Sándor fővárosában
További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
A feltárások az agora déli és a sztoa északi részére koncentrálnak, és tervbe vették az agora korábbi építési fázisainak, épületmaradványainak feltérképezését is. A kutatás részét képezi a komplexum háromdimenziós modelljének megalkotása, a várhatóan nagy számban fellelt építmények restaurálása, az antropológiai leletek, továbbá a csont-, kő- és fémeszközök besorolása és kiértékelése.
Az ókori agora a város szíveként funkcionált a hellenizmus idején: a 70 ezer négyzetméteres komplexum a pellai termelés és áruforgalom legjavát kínálta. Egymást érték a fazekasok, fémművesek és illatszerkészítők, élelmiszertermelők üzletei és műhelyei, s itt sorakoztak a város adminisztrációs épületei, valamint az archívum – utóbbiról a papirusztekercsekről származó pecsétek is tanúskodnak. A 2013-as ásatások során a tavaly megtalált négyszögletes alapú, templomszerű építményt is közelebbről megvizsgálják a régészek, és igyekeznek kideríteni, milyen istenségnek emelhették eredetileg.
A most kezdődött új kutatás várhatóan komoly eredményekkel kecsegtet, hiszen már eddig is egy sor értékes, a pellaiak mindennapi életéről, kultúrájáról és vallásáról árulkodó tárgyat hoztak felszínre a szakemberek, köztük rengeteg pénzérmét, lepecsételt cserép- és tárolóedényt, kisebb szobrokat és figurákat, zablamaradványokat és egyéb fémeszközöket, valamint lámpásokat.
Ásóval a történelem nyomában
A mai Szalonikitől északnyugatra, mintegy 40 kilométer távolságra található Pellát I. Arkhelaosz makedón király alapította birodalma új fővárosaként. A művészetkedvelő királyt saját alattvalói sem kímélték, amikor gazdagon festett palotájára emelték tekintetüket, ezt a módit ugyanis nem tartották méltónak őseikhez. E városban látta meg a napvilágot II. Philipposz és III. Alexandrosz (ismertebb nevén Nagy Sándor), és a várost komoly kereskedelmi és politikai központtá igyekeztek fejleszteni.
A régészek figyelme 1957-ben fordult a város felé, amikor a korábban a tengerparton keresett romokat váratlanul megtalálták. Az eddigi ásatások folyamán már ezernél is több makedón sírt tártak fel a szakemberek Pella közelében, s a sírokban számos fegyvert, edényeket, ékszereket találtak. A királyi palota és az ókori agora romjai szintén jó állapotban vészelték át az eltelt évezredeket.