12 ezer éve hordunk virágot a sírra
Izraeli régészek kimutatták, hogy sírhelyekre már körülbelül 12 700 évvel ezelőtt illatos virágokat ültettek. Az Amerikai Tudományos Akadémia Proceedings című folyóiratában megjelent cikk szerint ezek a ceremóniák erősítették a népcsoport összetartozásának érzését.
A Haifai Egyetem Dani Nadel vezette kutatócsoportja az úgynevezett natufi kultúra temetkezési helyeit tanulmányozta. A Földközi-tenger keleti medencéjében talált első natufi leletek nagyjából 15 ezer évesek.
A kultúra egyik temetőjét az izraeli Karmel-hegységben, a Rakefet-barlangban tárták fel. Itt összesen 29 csontvázat találtak, többségüket egyenként, négyet párosával temettek el. Négy sírhelyet vizsgáltak most meg alaposan, ezek korát 13700-11700 évesre becsülik. A régészek számos, a sírok köré ültetett virág lenyomatára bukkantak.
A kutatók szerint ennek a kultúrának a tagjai emeltek először sírokat halottaiknak. Elképzelhetőnek tartják, hogy a virágültetés a társadalmi eseményeken, például a halotti szertartáson megerősíthette a csoport identitását és összetartozását, illetve csökkenthette a szociális feszültséget.
A zsálya, menta és a görvélyfű jelenléte arra utal, hogy tavasszal a sírok színpompás, illatos virágdíszbe borultak. A lenyomatokat kizárólag a sírok körül találták meg, sehol máshol a barlangban. A temető talajmintáiból sokféle fitolitet mutattak ki. Ezek az opálszemcsék egyes növények sejtjeiben rakódnak le életük során. Amikor a virágok elhervadnak, a fitolitek évezredeken át őrzik még a növény egykori jelenlétének emlékét.
Egyes sírok sziklatalaján vésés nyomaira is leltek. Ez talán azt a célt szolgálta, hogy a halottakat a megfelelő helyére fektessék, ám lehet, hogy szimbolikus jelentése volt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
