Albert, Lipót
7 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Már 12 ezer éve földet műveltek Iránban

2013.07.05. 16:34

Amikor az ember vadászból és gyűjtögetőből földműves gazdává vált, a történelem valódi forradalma zajlott le, ám hogy pontosan miként is történt, azt most először írták le a Tübingeni Egyetem kutatói a Science-ben megjelent tanulmányukban.

A termékeny félhold eredetileg Mezopotámiát és Kánaánt jelentette; ezt nevezték a civilizáció bölcsőjének. Később a Nílus völgyét is ide kapcsolták. A félhold délkeleti, iráni területén most egy legalább 2200 éven keresztül virágzó településcsoport ásatásain fedeztek fel növényi maradványokat. A 11 700 éves leletek kezdetleges földművelésről árulkodnak, ahogy arról is, hogy az évszázadok folyamán egyre fejlettebb módszereket dolgoztak ki az ott lakók.

A Simone Riehl vezette régészcsoport régóta kutatta a termékeny félholdat. Riehl szerint ilyen hosszú ideig még sosem sikerül elemezni a folyamatot ugyanazon a településen belül, mert az emberek rendszeresen elhagyták a falvaikat. Először az iráni Zagrosz-hegység lábainál fekvő újkőkori Csogha Golan-i ásatások során nyílt alkalom a fejlődés hosszú távú megfigyelésére.

Az ásatáson számtalan, csontból és kőből készített földművelési eszközt találtak. Még fontosabb lelet volt az a körülbelül 30 ezer elszenesedett növényi maradvány, amelyből a korai növénytermesztés egész története levezethető. Iránnak ezen a területén feltárt leletek azt igazolták, hogy a civilizáció bölcsője nem egyetlen kis terület volt, hanem a földművelés az egész termékeny félholdon nagyjából egy időben, párhuzamosan alakult ki.

Az első növények vadgabonafélék voltak, például vadárpa; ezeket az idők során mindig tovább nemesítették. Végül új fajták is megjelentek, mint a tönkebúza vagy a szegesborsó, de a leletek szerint a földműveseknek meg kellett küzdeniük a gyomnövényekkel is. Kétezer évvel az első próbálkozások után viszonylag hatékonyan termesztették az árpát, a búzát és a lencsét, így elegendő táplálékkal tudták ellátni a gyarapodó falvakat.

Nicolas Conrad régész szerint a gazdasági és társadalmi fejlődés valódi forradalma zajlott akkoriban, aminek a hatásai a mai napig érezhetők. Riehl elmondta, hogy a termékeny félholdon nemesített növények jó része alkotja a világ mai élelmezésének alapjait.