Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Feltárják a Római Birodalom elfeledett városát

2013.08.15. 11:03
Bár már Titus Livius történetíró is megemlítette kétezer évvel ezelőtt, a macedóniai Stobi városa a barbárok megújuló támadásai és egy váratlan természeti csapás következtében a 6. században elnéptelenedett. Még mindig sok titka vár felfedezésre.

Augusztusban új szakaszba lép a macedóniai Stobi római kori maradványainak feltárása. Az i. e. 6. századtól az i. sz. 6. századig folyamatosan lakott és kiemelkedő kereskedelmi, gazdasági központnak számító településen az előző két évben feltárt északi városrész római kori leleteinek bővítésére összpontosítanak a szakemberek. Az újabb ásatásokat már csak azért is nagy figyelem övezi, mert az egy évszázada zajló kutatások alatt (legelőször az első világháborúban, német katonák ásóit vették igénybe a régészek) mindössze az ókori város 15 százalékát sikerült felszínre hozni. Az elmúlt években a jelenlegi ásatások helyszínének közelében jelentős városközpontra bukkantak, többek között egy hatalmas színház, egy zsinagóga, egy keresztelőkápolna, egy római fórum, valamint vízvezeték- és városfalmaradványok sokasága tárult a szakemberek szeme elé.

A 2013-ban újrakezdődő ásatások fő célja, hogy a római kori maradványok segítségével feltérképezzék a város lakóinak életmódját és a Nyugat-, valamint a Keletrómai Birodalom többi jelentős központjához fűződő kereskedelmi, kulturális és politikai kapcsolatait.

Pusztító barbár támadások

A Szkopjétől mintegy 80 kilométerre található, lenyűgöző romváros története tele van fordulatokkal. Titus Livius A római nép története a város alapításától (Ab Urbe condita) című művében az i. e. 197. év krónikája kapcsán ír V. Philipposz makedón király a dardánok ellen Stobi földjére vezetett hadjáratáról: Philippus arra a hírre, hogy a dardanusok, megvetve mostanában megrendült birodalma erejét, átlépték a határt, s Macedonia felső részében pusztítanak, noha a földkerekségen szinte mindenhol szorongatott helyzetben volt, s a hadiszerencse mindenütt ellene és alattvalói ellen fordult, mégis, a halálnál is szörnyűbbnek vélte, ha Macedonia birtoklásától is megfosztják, ezért gyorsan sorozást tartott Macedonia városaiban, és hatezer gyalogossal s ötszáz lovassal Paeoniában, Stobi környékén meglepetésszerűen rajtaütött az ellenségen. Igen sok embert öltek meg harc közben, s még többet azok közül, akik zsákmányra sóvárogva szanaszét kószáltak a földeken. S azok, akiknek alkalmuk nyílt a menekülésre, még csak meg sem kísérelték az újabb összecsapást, hanem visszatértek lakóhelyükre. A király, miután a vállalkozással, amelyet a többivel ellentétben, egyedül övezett siker, újra fölkeltette alattvalói önbizalmát, visszatért Thessaliába.” (V. kötet, 33. könyv, 19. Muraközy Gyula ford.)

Szintén Liviustól tudjuk, hogy Stobi a sókereskedelem fontos központja lett a római hódítás idején. I. sz. 69-ban Vespasianus császár ruházta fel municipiumi ranggal a települést, a római polgárjog mellett lakói immár önálló pénzverési joggal is rendelkezhettek. A 4. században püspöki székhely, az 5-6. században Macedonia Secunda tartomány fővárosa lett Stobi.

Sem a természeti csapások, sem a barbár támadások nem kímélték: a gótok és a herulok a 260-as évek végén, 447-ben pedig a hunok prédálták fel – erről az égett talajrétegekben talált hun fegyverek is tanúskodnak.  A további osztrogót, avar és szláv támadások után 518-ban egy hatalmas földrengés vetett véget a városi életmódnak Stobiban – ezután csak elszórt szláv közösségek éltek a vidéken. Az utolsó historiográfiai emlék a 11. századból származik: bizánci csapatok győzték le az itt gyülekező fegyvereseket.