Árpád
-2 °C
3 °C

Megtalálták Szemiramisz függőkertjét?

2013.12.04. 15:44
babylon

Az Oxfordi Egyetem Keletkutató Intézetének munkatársa, Stephanie Dalley több mint húsz éven keresztül kutatta Szemiramisz legendás függőkertjének mítoszát és a fennmaradt régészeti leleteket. Nemrég megjelent könyve, a The Mystery of the Hanging Garden of Babylon (Oxford University Press, 2013), valamint a brit Channel 4 tévéadó ez alapján készült dokumentumfilmje új eredményekkel kecsegtet.

Eddigi hiedelmeink szerint – amelyek elsősorban Iosephus Flavius több évszázaddal későbbi híradásán alapulnak – II. Nabú-kudurri-uszur (i. e. 605–562) babilóniai uralkodó építette a feleségének a hegy nagyságú földi paradicsomot, hogy ne gyötörje annyira a honvágy. Az oxfordi kutató azonban körülbelül egy évszázaddal korábbra és 300 kilométerrel északabbra teszi a függőkert megépítését, amelyről Sztrabón az i. e. 1 században így írt: „Boltozatos teraszokból áll egymás felé emelkedve, és a pillérek kocka-alakban pihennek. Ezeket a lyukakat feltöltötték földdel, így a fák képesek voltak a lehető legmagasabbra megnőni. A pillérek, boltozatok és a teraszok égetett téglából és aszfaltból készültek.”

Dalley szerint az építmény Szín-ahhé-eríba asszír királyhoz köthető (i. e. 704–681), aki egyik domborművén azzal kérkedik, hogy a kert és a palota, amelyet épített, csoda minden népnek. A király unokája, Assur-bán-apli pedig reliefjén meg is örökítette a falak fölé emelkedő, vízvezetékrendszerrel öntözött luxuskertet. További ékírásos források, valamint a régészek által Ninive, az Újasszír Birodalom akkori központja körül feltárt vízvezeték-rendszer maradványai is alátámasztják a hipotézist, továbbá Szín-ahhé-eríba újraértelmezett felirata, amelyen a vizet nagy magasságba felemelni képes, bronzból készített csavarszerkezetről esik szó – jó négy évszázaddal az arkhimédészi csavar néven ismert szivattyú előtt!

Rejtőzködő csoda

Stephanie Dalley ősszel Irakba utazott, hogy a titkosítás alól feloldott amerikai kémműhold-felvételek alapján meghatározott területen helyszíni kutatásokat végezzen. Biztonsági okok miatt nem tudta a Moszul térségében sejtett egykori kertet megközelíteni, egy helyi forgatócsoport azonban megörökítette a földhalmokkal és kőtörmelékkel teli dombot, amely egy sűrű zöld növényzettel borított terület felé lejtett – Dalley szerint minden bizonnyal ez lehetett az ókor egyik csodájának eredeti helye.

Hanging Gardens of Babylon.gif

Az ókori világ hét csodájának listáját a szidóni Antipatrosz írta le először az i. e. 2. században azzal a céllal, hogy a művelt utazó számára meghatározza, mi az, amit feltétlenül látnia kell. Mára mindössze a gízai piramisok maradtak fenn az eredeti – a későbbi századokban gyakran átírt – listáról, ám Szemiramisz függőkertje volt az egyetlen, amelynek a tudósok többsége eddig még a létezésében is kételkedett. Újabb régészeti kutatások végleg eldönthetik a kérdést, valóban Ninive környékén épült-e meg a bámulatos függőkert.

Az ókori világ hét csodája, föntről jobbról indulva: Gízai piramisok, Szemiramisz függőkertje, Artemisz-temploma, Zeusz-szobra, Halikarnasszoszi mauzóleum, rodoszi kolosszus, pharoszi világítótorony
Az ókori világ hét csodája, föntről jobbról indulva: Gízai piramisok, Szemiramisz függőkertje, Artemisz-temploma, Zeusz-szobra, Halikarnasszoszi mauzóleum, rodoszi kolosszus, pharoszi világítótorony

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?