Edit
10 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Amikor a Hagia Sophiát újraszentelték

2013.12.24. 15:23
Majdnem másfél évezreddel ezelőtt, 563. december 24-én szentelték újra a világ egyik leglenyűgözőbb keresztény imahelyét, az isztambuli Hagia Szophia ortodox bazilikát, miután tűzvész és földrengések következtében többször is újjá kellett építeni.

A mai Isztambul leghíresebb látnivalójának számító Hagia Sophia ugyan története során több isten dicsőségét is hirdette, valójában talán az emberi kitartás emlékműveként tarthatnánk leginkább számon. Az épület történetének első évszázadai során ugyanis úgy tűnt, átok ül rajta, a különböző uralkodók mégis újra és újra felépíttették, hogy valahogy mégis megérje a kort, amikor szent emberek és hódítók helyett turisták tömegei tolonganak majd a kapuinál.

Az Hagia Sophia helyén először II. Constantinus uralkodása idején, a 4. század közepén épült keresztény székesegyház, ezt azonban 404-ben porig égették, miután a császári és főpapi fényűzés ellen szót emelő Aranyszájú Szent János érseket leváltották posztjáról. A fából újra felépített templom 532-ig bírta, amikor a Nika-felkelés idején megint leégett. Justitianus császár levonta a tanulságot, és immár kőből építtetett újabb székesegyházat – méghozzá azzal a kimondott céllal, hogy a világ leghatalmasabb temploma hirdesse az Úr, és persze a császár dicsőségét.

Hányatott sors

Az 537-re elkészült, 51 méter magas kupolájú bazilika nem is okozott csalódást, és egészen 1192-ig, a sevillai dóm felépüléséig számított a kereszténység legnagyobb templomának. Azonban a hihetetlen gyors, mindössze öt év alatt lezajlott, munkások ezreit mozgósító, csillagászati költségű építkezés azt is bebizonyította, hogy a hamar munkának ára van: egy földrengés már két évtizeddel később súlyos sérüléseket okozott benne, a kupola pedig beomlott.

Az újjáépítés során immár egy könnyebb, a tartófalakat kevésbé terhelő kupola került a székesegyházra, ekkor nyerte el többé-kevésbé a mai formáját is. A második felszentelésre 1450 éve, karácsony napján került sor, ekkortól a hívők is újra birtokba vehették az épületet. Persze a hányattatott történet itt nem ért véget, az Hagia Sophiát többször kirabolták az évszázadok során, újabb földrengések is megrongálták. Konstantinápoly 1453-as eleste után pedig II. Mehmed mecsetté alakította, hogy aztán 1934-ben, az Oszmán Birodalom romjain alakult új Törökországban szekuláris intézménnyé alakítsák.