Julianna, Lilla
-3 °C
11 °C

Rómát kétszáz évvel előbb alapították

2014.04.18. 09:33

Legalább kétszáz évvel korábban alapították Rómát, legalábbis régészek erre következtetnek egy most talált falrészletből. A falat vulkáni kőzetből építették, és arra tervezték, hogy a Spino nevű, kisebb folyóból vezesse el a vizet a Teverébe.

A korai települést pedig az bizonyítja, hogy a fal mellett kerámiaedényeket és gabonamaradványokat találtak. A leletek vizsgálatakor kiderült, hogy azok időszámításunk előtt a kilencedik századból, vagy a nyolcadik század elejéből származnak – mondta Patricia Fortini, a Sovraintendenza ai Beni Culturali di Roma Capitale régésze.

Fortini csapatával már öt éve ás a Fórumon, a Lapis Nigeren, vagyis Fekete kövön. A kutatók most újravizsgálják a Fórumon talált többi leletet is, hogy megerősítsék, tényleg régebben alapították a várost, mint az eddigi dátumnak gondolt 753.

Ehhez a 19. századból származó dokumentumokat is át kell nézni, ugyanis ebből az időből származnak azok az iratok, amelyek az első ásatásokról szólnak. Giacomo Boni vezette 1899-1901 között az ásatásokat. Később, az 1950-es években megint kutattak a környéken.

A Lapis Nigert és sok más emléket Giacomo Boni fedezett fel. Szerencsére igen alapos volt, leírásokat, fényképeket, még légballonról készült felvételeket is hagyott az ásatásokról. A kutatók most 3D technológiával próbálnak segítséget kapni a kutatáshoz.

A hírrel szinte egyszerre egy másik hír is érkezett, ezt brit kutatóknak köszönhetjük. A Southampton és Cambridge Egyetem kutatói egy másik falrészt is találtak Ostiában. Eddig azt hitték, hogy a Tevere (latin nevén Tiberis) folyó alkotta a fal végét, de most felfedezték, hogy a part másik oldalán folytatódik a fal.

Mindez azt jelentheti, hogy az ókori Róma nagyobb volt, mint ahogy eredetileg gondolták. Az újonnan felfedezett területen ugyanis három hatalmas víztározó is volt, a legnagyobb ezek közül akkora, mint egy futballpálya.

Simon Keay professzor kutatásvezetője szerint az új felfedezés nem csupán azt jelenti, hogy jóval nagyobb volt Róma területe, de azt is, hogy a Tevere nem a határa volt Ostiának, hanem gyakorlatilag kettészelte azt. A Tevere Közép-Olaszország legnagyobb folyója, Olaszország harmadik leghosszabb folyóvize, amely az Appenninekben ered, 406 kilométeren keresztül kanyarog végül a Tirrén-tengerbe folyik Ostiánál.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!