Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

200 éve született a legnagyobb anarchista

2014.05.18. 08:21

Ahogy a nagy forradalmárok többsége, Mihail Alekszandrovics Bakunyin sem szegény vagy elnyomott családban nevelkedett. A 200 éve, 1814. május 18-án született fiú nemesi családba érkezett, és 14 éves korától a híres pétervári tüzérségi akadémián tanult. Minden adott volt tehát ahhoz, hogy Bakunyin fényes pályát fusson be a cári Oroszországban, de a fiatalember fejét már korán „megmérgezték” a politikai filozófia veszélyes gondolatai.

Állomáshelyét is elhagyva Moszkvába ment, hogy az átlagos katonatisztek napjait kitöltő könnyelmű szórakozások helyett a filozófiát tanulmányozza – alig kerülte el a dezertőröknek járó büntetést. Később Berlinbe, majd Drezdába költözött, hogy továbbtanulhasson, és megismerte a kor vezető gondolkodóinak téziseit, de egyikőjük eszméihez sem tudott teljes szívvel csatlakozni.

Drezdában, egy radikális lapban jelentette meg első forradalmi hitvallását, amely talán leghíresebb szavaival végződik: „a pusztítás szenvedélye teremtő szenvedély”. Tevékenységének híre hazájába is eljutott – megfosztották nemességétől, útlevelétől, és szibériai száműzetésre ítélték.

Mindenesetre Bakunyin ekkor még messze állt attól, hogy kiforrott nézeteket hirdessen, párizsi évei alatt előbb Proudhon köréhez csapódott, majd megismerkedett Marxszal is. A forradalom ügyét egyre inkább a szláv népek felszabadításának igényével kapcsolta össze, 1848-ban a párizsi harcok után keletre indult, hogy ott is belevesse magát a forradalmi szervezkedésekbe. Drezdában, 1849-ben fogták el a poroszok, hogy aztán 1851-ben kiadják Oroszországnak.

Látnoki szavak

A cári börtönben rákényszerítették a magyarul Gyónás címmel megjelent vallomásának papírra vetésére, de együttműködésével megmenekült a halálbüntetéstől, ehelyett Szibériába került. Innen sikerült megszöknie, Amerikába, majd Angliába ment, utolsó éveit pedig Olaszországban töltötte, ahol végre lejegyezhette saját, anarchista hitvallását. Súlyos betegen, elszegényedve halt meg Svájcban, 1876-ban.

Bár Bakunyin igazából soha nem alakított ki igazán koherens filozófiai rendszert, gondolatai nagy hatással voltak a 20. századi anarchista mozgalmakra. Marxszal folytatott vitái során pedig – ellenfelének forradalmi elkötelezettségét elismerve – meglepő előrelátással felhívta a figyelmet arra, hogy a marxizmus csak a kapitalista elnyomást cserélné az államszocializmuséra.