Árpád
-2 °C
4 °C

Lázár és Tvrtko együtt rohant a megsemmisülésbe

2014.06.15. 07:51
Hat és negyed évszázada, 1389. június 15-én zajlott le az első rigómezei ütközet, ami a szerbek számára olyan, mint később nekünk Mohács. Pedig a törökök egymást is gyilkolták.

Ugyan Konstantinápoly még keresztény kézen volt, az oszmán-törökök már a 14. század közepén megvetették a lábukat az európai kontinensen. A terjeszkedés következő célpontjai a különböző szerb és bolgár fejedelemségek voltak. A törökök számára kecsegtető lehetőséget teremtett, hogy a kis államocskák egymással, illetve a Magyar Királysággal is rendszeres háborúkat vívtak, így a szultán a belviszályokba segítségnyújtás címén beavatkozva tudta befolyását egyre inkább kiterjeszteni.

Lázár szerb fejedelem 1386-ban még győzelmet aratott a török hadak felett, ám három évvel később I. Murád szultán újra észak felé indult seregeivel. Az ellentéteket félretéve Lázár oldalán vonult csatába Vuk Brankovics, a nagyjából a mai Koszovó területén fekvő fejedelemség ura, illetve I. Tvrtko bosnyák király, de többek között havasalföldi, itáliai és magyar katonák is. A keresztény sereg török források szerint mintegy félmillió, a valóságban feltehetőleg nagyjából 20 ezer főt számlált, a szultán és két fia, Bajazid és Jakub közel 40 ezer főnek parancsolt, ám ezek nagyobb része könnyűlovas lehetett.

Testvérharc

A mai Priština közelében fekvő Rigómezőn lezajlott csata menetéről csak néhány, ellentmondásos és zavaros forrás tudósít. A keresztény nehézlovasság első rohama ugyan sikeres volt, a törökök azonban Bajazid vezérletével ellenálltak. Aztán bekövetkezett a katasztrófa. Az biztos, hogy Brankovics hadai egyszer csak menekülőre fogták, de nem tudjuk, a fejedelem elárulta-e Lázárt, vagy már vesztett helyzetben igyekezett menteni a menthetőt. Mindenesetre a keresztény sereg színe-javát Lázárral egyetemben bekerítették és lemészárolták.

Murádot egy szerb fiatal az ütközet közben leszúrta, de az oszmán-törökök nem maradtak vezér nélkül, Bajazid még ott helyben kivégeztette öccsét, majd átvette a hatalmat. A csata – a mohácsihoz hasonlóan – önmagában nem volt döntő, de annyira meggyengítette a szerb elitet, hogy az új fejedelem, Lázárevics István már szövetséget kényszerült kötni a törökökkel.

Az oszmán előrenyomulást ugyan egy időre visszafogta Timur Lenk kis-ázsiai térhódítása, de 1459-ben aztán végleg megszűnt az önálló szerb államiság. Rigómező 1448-ban egy újabb keresztény vereség színhelye lett, ezúttal Hunyadi János vezette a vesztes hadakat. A területet a későbbi szerb államok szinte szent helyként kezelték, ez is hozzájárult a Koszovó függetlenségével kapcsolatos ellentétek elmérgesedéséhez.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?