Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Vince, Artúr
-6 °C
4 °C

Legutóbb így keveredtünk fegyverszállítási botrányba

2014.08.15. 21:43

Magyarország 1991-ben keveredett egy súlyos fegyverszállítási botrányba. Az év elején jártunk, még nem tört ki a délszláv háború, de az egyre feszültebb helyzetben az önálló fegyverarzenál híján lévő horvát vezetés éppen hozzákezdett saját fegyveres erőinek kiépítéséhez – a fegyverek felett a Jugoszláv Néphadsereg rendelkezett, ezért a horvátok csak a köztársaság területén tárolt fegyverek egy részéhez fértek hozzá. A horvát védelmi miniszter először az Egyesült Államokból próbált fegyverekhez jutni, de végül Budapesten kötött üzletet: a megállapodás az állami fegyverszállításokért felelős Technikai Külkereskedelmi Vállalat (TKV) és a horvát Astra cég között született.

Valamivel ezután jelentek meg a belgrádi televízió híradójában az éjszaka sötétjében botorkáló kamionokról szóló rejtett kamerás felvételek. A kamionokról azt állították: Magyarországról érkeztek az akkor még létező Jugoszlávia horvát tagköztársaságába, és rakományuk kalasnyikovokból állt.

A szerbek azt állították, hogy mi fegyverezzük fel a függetlenedni vágyó Horvátországot. A vádakat Jeszenszky Géza külügyminiszter tagadta, Boross Péter belügyminiszter viszont a Népszabadságnak azt mondta: „nem jár messze az igazságtól” az, hogy a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként ő vezette azt a bizottságot, amely jóváhagyta a fegyvereladásokat. Később kiderült, hogy

a magyar munkásőrség arzenáljából tízezer Kalasnyikov géppisztolyt és hárommillió töltényt adtunk el Horvátországnak, ezeket 1990 októberében szállítottuk le.

Ekkor a magyar kormány már azzal érvelt, hogy a szállítmány kis volumene miatt nem minősült jelentősnek, az ügylet a nemzetközi fegyverekereskedelem szokásainak megfelelően zajlott le. 

1991. február 4-én Jugoszlávia külügyi jegyzékben tiltakozott, mire két nappal később az országgyűlés Külügyi és Honvédelmi Bizottságának közös ülésén a belügyminiszter vállalta magára a döntést. A Múlt-Kor megemlíti, hogy valamivel később Katona Tamás külügyi államtitkár is Belgrádba utazott, hogy enyhítse a diplomáciai feszültséget. Később a magyar kormánynak bocsánatot kellett kérnie a jugoszláv hatóságoktól. 

A Magyar Hírlap egy akkori száma erről azt írta

A „Kalasnyikov-gate”, ahogyan mindkét országban nevezik az ügyet, csaknem polgárháborúhoz vezetett Jugoszláviában, amikor a hadsereg azt a parancsot kapta a JSZSZK elnökségétől, hogy fegyverezze le a törvényellenes horvát fegyveres alakulatokat.

A Magyarországgal a fegyverüzletet letárgyaló későbbi horvát védelmi miniszter, Martin Spegelj azonban 2001-ben beismerte: a magyar fegyverek szinte „lényegtelen” nagyságrendet képviseltek az 1991-ben született fegyverembargót megsértő számos államból érkező fegyverek áradatában. Horvátország 1991. június 25-én vált függetlenné, amit a Jugoszláv Néphadsereg beavatkozásának nyomán négy év háborúskodás követett.



  • Vennék
  • Hírek