Jenő
9 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Hitler ürügyet keresett a világháborúra

167498046
75 éve ezen a napon rohanták le a gleiwitzi rádióállomást Hitler lengyel fegyvereseknek maszkírozott katonái, hogy másnap erre hivatkozva megtámadhassák Lengyelországot. Az akció igencsak amatőr és átlátszó volt.
A gleiwitzi rádióadó
A gleiwitzi rádióadó
Fotó: Wikipedia

Hitler – legalábbis egy ideig – nagyon ügyelt a látszatra. Ugyan Lengyelország lerohanása régóta eldöntött tény volt, a náci vezér a külvilág számára is elfogadható indokot akart kreálni a hadműveletek megindítására, remélve, hogy így esetleg elkerülhető a brit és francia hadüzenet. A terv az volt, hogy lengyeleknek álcázott fegyveresek hajtsanak végre támadásokat különböző, határ közeli német létesítmények ellen.

A hadművelet ötlete egyenesen Heydrichtől származott, a végrehajtás pedig az SS, illetve a Gestapo feladata lett. Ahhoz képest, hogy egyébként milyen olajozottan működött a náci propaganda- és elnyomógépezet, a terv végrehajtásánál amatőr hibákat követtek el. Először is az állengyel szabadcsapatok már majdnem lecsaptak augusztus 25-én (az invázió első kitűzött időpontja másnap lett volna, de Hitler ekkor még kivárt). Motoros futárok bolyongtak az éjszakában, hogy leállítsák őket. A fő célpontnak kiszemelt gleiwitzi rádióadóról a helyszínen kiderült, hogy csak egy átjátszóállomás, így az augusztus 31-ének estéjén, lengyel nyelven beolvasott fenyegető üzenetet németek tízezrei helyett csak azok hallották, akik aznap este valamiért a vészhelyzetekre fenntartott frekvenciára hangolták rádiójukat.

Gyanús „közelharc”

A koncentrációs táborokból összeszedtek néhány szerencsétlen lengyel foglyot, akiket egyenruhába öltöztetve agyonlőttek a helyszínen. Közvetlen közelről lőtték őket tarkón, így semmilyen szakértőnek nem lehetett volna beadni a mesét, hogy támadás közben, tűzharcban estek el. Ráadásul az incidensről valamilyen csoda folytán már a másnap reggeli, előző este nyomdába adott német lapok is tudósítottak.

Persze – ahogy Hitler augusztus 22-én parancsnokainak megjegyezte – a győztesen úgysem kérik számon, hogy vajon igazat mondott-e vagy sem. Szeptember 1-jén megindultak a német csapatok, és akárki akármit is gondolt arról, hogy mi is történt Gleiwitznél, a háború megkezdődött.