Árpád
-3 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

50 ezer adományt találtak az alvilág kapujában

2014.10.30. 12:39

Teotihuacán királyi sírkamráihoz vezethet egy most feltárt 1800 éves alagút Mexikóban. A 103 méter hosszú és 15-18 méter mélyen a felszín alatt vezető alagútban 50 ezer fogadalmi adományra, köztük szobrokra és drágakövekre bukkantak – írja az MTI.

Az áldozati ajándékok mennyisége arra enged következtetni, hogy az uralkodói sírkamrákhoz vezet a Nap-piramis és a Tollas Kígyó temploma között húzódó alagút – jelentette be Sergio Gomez, az ásatás vezetője, a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) kutatója szerdán.

Az ősi Teotihuacán lakói számára az alvilág kapuját jelentő alagút körülbelül i. sz. 250-ig működhetett, amikor a most eltávolított 950 tonna földdel és kővel lezárták - közölte. Az alagút bejáratát 2003-ban fedezték fel, a tárgyakat, cserepeket, állatcsontokat rejtő utat kezdetben távirányítású robotokkal, majd emberi munkával ásták ki. Az ásatási hely Mexikóvárostól mintegy 30 kilométerre északkeletre terül el. A romok eredete hosszú időn át rejtély volt, mert lakói nem hagytak maguk után írásos feljegyzéseket. 

Az alagútban fellelt nagyjából 50 ezer áldozati ajándék – köztük mintegy négyezer fából készült alkotás, valamint obszidián pengék és nyílhegyek, kagylók, teknőspáncélok, állatcsontok, növénymagok – arról árulkodnak, milyen elképzeléseik lehettek a város papjainak és vezetőinek a túlvilágról. Az építők annak idején a mélyben egy mesterséges égboltot is kialakítottak, amelynek felszínén fényes kövek jelképezhették a csillagokat.

Három kamra bejáratát is megtalálták. A közelükben fellelt nagy mennyiségű áldozati ajándék arra utal, ide temethették a város vezetőit. A kamrákba egyelőre 60 centiméterre ástak be, teljes feltárásuk legalább még egy évet vesz igénybe a régészek szerint. „Megerősíthettük azokat az elméleteket, melyeket a munka kezdete óta felállítottunk. Az ásatások a jövő évben további nagy felfedezéseket hozhatnak” – mondta Gomez.

Mexikó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja Teotihuacán ősi városa, ahol hatalmas piramisok, templomok, széles utak, luxuslakóházak találhatók, némelyiket színpompás falfestmények díszítik. A város hosszú időn át volt a Mexikói-völgy vezető ereje, virágkorát i.e. 100 és i.sz. 750 között élte, akár 200 ezer lakosa is lehetett ekkor. Gazdagsága a kések és más fegyverek készítésére alkalmas obszidián kereskedelméből származott.

Amikor az aztékok a 14. században átvették a hatalmat a Mexikói-völgyben, a város már régen elnéptelenedett, ám még hosszú ideig fontos vallási zarándokhely maradt. Neve az aztékok nyelvén annyit jelent: az istenek lakhelye. Nem tudni még, mi okozta a Teotihuacán-kultúra hanyatlását. A romvárost 1987-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.