Aliz
6 °C
14 °C

A szövetségesek jégből akartak anyahajókat építeni?

Bármilyen képtelennek is tűnik ma már, a britek és az amerikaiak komolyan fontolgatták a hatalmas jégmonstrumok bevetését a második világháborúban. Még egy új anyagot is kikísérleteztek, és a prototípust is vízre bocsátották. De mi lett a sorsa végül az eszement ötletnek?
Geoffrey Pyke
Geoffrey Pyke
Fotó: dreamindemon.com

A második világháború idején, az atlanti csatában jó ideig komoly gondot okozott a szövetségeseknek, hogy megfelelő hatótávolságú repülőgépek, illetve elegendő számú repülőgép-hordozó hiányában tengeralattjáró-vadász repülőik az Atlanti-óceán hatalmas területei felett nem tudtak védelmet biztosítani konvojaiknak. Ráadásul szűkös volt mind a hajógyártási kapacitás, mind a felhasználható acél mennyisége is.

A probléma megoldására számos ötlet született, ezek közül a legelképesztőbb Geoffrey Pyke újságíró és feltaláló nevéhez fűződött, aki a háború idején a brit főparancsnokság egyik szervezeténél dolgozott. Egyik feladata az volt, hogy terveket dolgozzon ki egy a brit haditengerészet és a hadsereg közös akciójaként indított, Norvégia területén végrehajtott elterelő hadműveletre. Ekkor jutott eszébe az a gondolat, hogy jéghegyekből kialakított repülőgép-hordozókkal lehetne biztosítani a szárazföldön harcoló csapatok támogatását és utánpótlását.

Olcsóságuk mellett Pyke szerint a jégből épített hajók hatalmas méreteik miatt bombákkal és torpedókkal gyakorlatilag elsüllyeszthetetlenek lettek volna, az esetleges sérüléseket ugyanis ki lehetett volna javítani egyszerűen úgy, hogy vizet öntenek azokra. A tervet Pyke a bibliai Habakuk prófétáról nevezte el, az annak I. könyvében szereplő egyik mondat miatt (Károli Gáspár fordításában: „Nézzetek szét a népek között, vizsgálódjatok és csodálkozással csodálkozzatok, mert oly dolgot cselekszem a ti napjaitokban, mit el sem hinnétek, ha beszélnék!”). Igaz, valaki valahol elgépelte a nevet, így Habbakuk lett a terv fedőneve.

Ezer tonna jég és fapép

letöltés

Az ötlet Pyke feletteseinek fantáziáját is beindította, 1942 decemberében Churchill is zöld utat adott a megvalósításnak. Hamar kiderült persze, hogy a dolog nem olyan egyszerű. A jéghegyek túlságosan instabilak lettek volna, ráadásul a jéghajó folyamatos hűtést is igényel, miközben a mozgatásához és kormányzásához szükséges motorok rengeteg hőt termelnek.

Miután a sima jég ötlete megvalósíthatatlannak látszott, Pyke egy róla elnevezett anyaggal, a pykrittel kezdett kísérletezni. A pykrit fapép és víz megfagyasztott keveréke, amely kevésbé törékeny, jobban formázható és a hőmérsékletét jobban tartja, mint a jég. Ugyan a tervek egy több mint 600 méter hosszú, 1,8 millió tonnás hajó megépítéséről szóltak, az első és egyetlen prototípus csupán 18 méter hosszú és ezer tonna súlyú volt. A kanadai Patricia-tavon megépített modell ugyan elkészült, de újabb és újabb problémák merültek fel a további tervezés során, mint például az, hogyan rögzítenének és mozgatnának egy több mint 30 méter hosszú kormánylapátot a hajón, illetve, hogy a pykrit pusztán a saját súlyától is eldeformálódott egy idő után.

Magát Pyke-ot az amerikaiakkal egy másik ügyben támadt nézeteltérései miatt már 1943 elején eltávolították a Habbakuk-tervből, de az ötletet végül teljesen csak a háború végén vetették el, igaz, az első tesztek kudarcai után nem történt e téren újabb előrelépés. Az atlanti csatában végül a nagy hatótávolságú repülők megjelenése, az új kísérő-anyahajók bevetése, illetve az oldotta meg a szövetségesek gondjait, hogy Portugália engedélyezte az Azori-szigeteken egy támaszpont létesítését.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?