Olivér
4 °C
8 °C

Háromszáz éve született a „Pompakedvelő” Esterházy

2014.12.18. 16:56

Az Esterházy család a 16. század folyamán emelkedett ki a köznemesi sorból, hogy az egymást követő örökösök aztán ügyes politikával és kedvező házasságokkal óriási ütemben növeljék a família vagyonát és befolyását. A család a Rákóczi-szabadságharc idején is a „jó” oldalra állt, így annak leverése után, a Thököly-vagyon jelentős részének megszerzésével akkori feje, Esterházy Pál már az ország legnagyobb földbirtokosának és hercegnek mondhatta magát.

A vagyon és a hatalom aztán 1762-ben, Esterházy Antal (Pál bátyjának) halála után (I.) Miklós Józsefre szállt. A kortársak joggal tartották a 300 éve, 1714. december 18-án született herceget az őrülettel határos módon extravagáns figurának, az utókor azonban hálás lehet neki, hiszen tevékenysége például az ország egyetlen igazi főúri kastélyának megépítéséhez vezetett.

A csak „Fényes” vagy „Pompakedvelő” melléknevekkel emlegetett főúr életvitelével még az európai arisztokraták közül is kitűnt, gyémántokkal kivarrt ruhában járt, és Versailles megtekintése után úgy döntött, létrehozza a „magyar Verszáliát”. A célra az apja által építtetett kis sarródi vadászkastélyt szemelte ki, annak ellenére, hogy a Fertő tó melletti mocsaras vidék nem igazán látszott alkalmasnak a nagyszabású tervhez.

1,1 millió tehén árán

„Fényes” Miklóst azonban nem érdekelték a nehézségek, 1766-ra nagyjából 11 millió aranyforint költséggel felépült a lenyűgöző rokokó kastély – persze csak miután a teljes területet lecsapolták. (Az elköltött összeghez csak annyit, ekkoriban egy tehén nagyjából 10 forintot kóstált, a herceg pedig évi negyvenezer forintból az uralkodóéval vetekedő udvartartást tartott fenn.) Az építmény mellett új település, Eszterháza jött létre, és a hercegi kastély a következő években a színművészet, a zene (Joseph Haydnnal az udvari zenekar élén), a képzőművészet központja, no meg persze lenyűgöző bálok helyszíne lett.

A herceg 1764-től 1787-ig a Magyar Nemesi Testőrség kapitánya is volt, így napi kapcsolatban állt Mária Teréziával, aki 1773-ban azzal is megtisztelte, hogy ellátogatott az új kastélyba. „Fényes” Miklós 1790-ben hunyt el, az általa létrehozott „tündérvilág” (ahogy Goethe megfogalmazta, aki Frankfurtban találkozott a herceggel) pedig hamar összeomlott, örökösei hagyták a kastélyt leromlani, és a fényes udvartartás helyett inkább a Miklós felhalmozta adósságok visszafizetésére költöttek.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?