Árpád
-2 °C
4 °C

Az orgiázó római császár halála

2014.12.22. 17:15

A Róma trónján mindössze nyolc hónapot töltő Vitellius császár emlékezete rávilágít az ókori források elemzésének elengedhetetlen voltára. Kétségtelenül lenyűgöző írói teljesítmény és egyben fontos forrás is Suetonius Caesarok élete című munkája, azonban sokan még ma is elkövetik azt a hibát, hogy kritika nélkül elfogadják mindazt, ami benne szerepel.

Vitelliusszal kapcsolatban pedig több intő jel is felmerülhetne. Suetonius apja ugyanis Róma egyik legzűrzavarosabb, az egymást követő polgárháborúkkal és ellencsászárokkal fémjelzett időszakának tetőpontján, az úgynevezett négy császár évében nem Vitellius, hanem egyik riválisa, Otho támogatója volt. A történetíró maga pedig akkor vetette papírra művét, amikor már a Vitellius bukását követően hatalomra kerülő Flavius-dinasztia irányította a Római Birodalmat, amelynek nyilván nem volt ellenére elődje minél sötétebb színekkel történő lefestése.

Így aztán keveset tudunk biztosan az i. sz. 24-ben született uralkodó életéről. Állítólag annak köszönhette felemelkedését, hogy részt vett Tiberius híres orgiáin Capri szigetén, mindenesetre például Nero idején proconsulként tevékenykedett. Suetonius és az ő munkáiból szemezgető későbbi történetírók szerint egész életében híres volt falánkságáról, önzéséről és kicsapongó életmódjáról.

Lakomák, kínzás és kivégzés

A Nerót követő Galba császár nem tartotta veszélyes ötletnek a riválisként is számba jöhető politikust Germania erős légióihoz küldeni. Ez hiba volt, Vitellius ugyanis maga mellé állította a rajnai légiók parancsnokait, akik aztán le is győzték a Galbát meggyilkoltató Otho csapatait, aki a hírre öngyilkosságot követett el.

Vitellius ezután két hónap alatt, minden városban hatalmas ünnepségeket tartva vonult Rómába. Mondhatnánk, hogy nem hazudtolta meg a jellemével kapcsolatos híreszteléseket, de akár bölcs óvatosságnak is értékelhetnénk, ahogy lassan, újabb támogatókat szerezve közelített a darázsfészekhez.

Az végül nem derült ki, hogy milyen császár lett volna. Közben ugyanis keleten egy újabb császárjelölt, Vespasianus tűnt fel, aki győzelmet győzelemre halmozva közelített Róma felé. Vitellius hajlandó lett volna átadni a hatalmat, azonban fellázadó katonái megelőzték, a lázadást követő zűrzavarban pedig Vespasianus katonái elfogták.

Valószínűleg a legkevésbé az érdekelte a bukott császárt, hogy mit gondol majd róla az utókor, amikor Suetonius kárörvendő beszámolója szerint „kezét hátrakötve, kötelet akasztva nyakába, rongyosan, félmeztelenül vonszolták le a Forumra; a Via Sacrán végig számtalan testi bántalomban és sértésben volt része”. Ezután kegyetlenül megkínozták, majd 1945 évvel ezelőtt, i. sz. 69. december 22-én ki is végezték. Halálával viszont egy békésebb és nyugalmasabb kor következett a Római Birodalom életében.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?