Júlia, Rita
13 °C
26 °C

Amerika kétszáz éve kötött békét Nagy-Britanniával

2014.12.25. 00:24

A napóleoni háborúk utolsó éveinek zűrzavara mellett Európában szinte elsikkadt a tény, hogy 1812 júniusától 1814 végéig Nagy-Britannia az Egyesült Államokkal is hadban állt. A háború okai részben a kontinens ügyeire vezethetők vissza: a brit hadihajók sok amerikai kereskedőhajót állítottak meg azzal az ürüggyel, hogy Franciaországnak szállítanak utánpótlást, a matrózokat pedig sokszor kényszerrel be is sorozták brit haditengerésznek, hogy ezzel is enyhítsék a háború miatt egyre súlyosabb emberhiányt.

A harcok fő hadszíntere természetesen az észak-amerikai kontinens volt, váltakozó sikerrel: amerikai csapatok törtek be a mai Kanada brit területeire, miközben a brit erők a flotta fölényét kihasználva le-lecsaptak az Egyesült Államok partvidékén, 1814-ben Washingtont is elfoglalva, majd kivonulás közben felgyújtva. Két és fél évnyi háborúskodás után mindkét fél jobbnak látta békét kötni. Nagy-Britanniát lefoglalta és kimerítette az európai háború, a fiatal Egyesült Államok pedig még ezt a korlátozott konfliktust is csak rettenetes nehézségek árán tudta finanszírozni.

Béke utáni győzelem

Nem csoda, hogy a két állam Gentben tárgyaló képviselői ugyan hosszú hónapok után, de olyan megállapodást kötöttek, amely gyakorlatilag visszaállította a háború előtti állapotokat. Mindkét fél visszaadta az elfoglalt területeket, a kényszersorozás gyakorlatának pedig véget vetettek, bár ez így kimondva nem került bele a békeszerződés szövegébe.

A genti békét kétszáz éve, 1814. december 24-én írták alá, de a megállapodás híre csak jókora késéssel jutott el a frontokra, így történhetett, hogy az amerikaiak a háború során talán legnagyobb győzelmüket 1815. január 8-án aratták a New Orleanst veszélyeztető brit csapatok felett, sőt még február közepén is összecsapások zajlottak a két állam katonái között.