Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A britek háborúval készültek a háborúra

2014.12.29. 13:05
Spencer Jones hadtörténész, a Wolverhamptoni Egyetem tanára szerint a britek a Dél-Afrikában dúló második búr háború tapasztalatait hasznosították a világháborúban. De már 1914-ben nagyon sok képzett, tapasztalt tiszt esett el, így 1915-től a katonai vezetés számára gyakorlatilag újrakezdődött a világháború.

Az 1899-től 1902-ig vívott második búr háború óriási jelentőséggel bírt a Brit Birodalom számára. A fél világot uraló britek ugyan végül nagy nehezen megtörték a nagyjából 100 ezer dél-afrikai búr telepes ellenállását, azonban véres és hosszan elhúzódó háborút kellett vívniuk. A konfliktusról szinte naponta számoltak be az újságok, méghozzá az újdonság erejével ható fényképekkel is közelebb hozva olvasóikat a világ másik felén zajló eseményekhez.

A háború a brit gyarmati adminisztráció mellett különösen fájdalmas tapasztalatot jelentett a brit hadsereg számára is. A kudarcsorozat hatására a brit haderőnél komoly reformokat vezettek be 1902 és 1914 között a taktikai felkészítés, a kiképzés és a felszerelés területén is. Ennek következményeként az első világháború kitörésekor a harcoló felek közül a brit hadsereg kötelékében kapták a katonák a legjobb kiképzést.

Érzékeny veszteségek

Természetesen sokat számított a legjobb kiképzéssel is pótolhatatlan harctéri tapasztalat, amelyre a brit tisztek a búr háború folyamán tettek szert. Az 1914-ben Franciaországban és Belgiumban bevetett Brit Expedíciós Hadtest összes főtisztje és a 157 zászlóaljparancsnok közül 138-an harcoltak valamilyen háborúban – legtöbbjük éppen Dél-Afrikában esett át a tűzkeresztségen. A gyarmati hadviselés során a brit tisztek sokat tanultak a vezetői képességekről, a harci szellem fenntartásáról, az utánpótlás megszervezéséről vagy éppen a kezdeményezés fontosságáról. Persze a Nagy Háború nyugati frontján folyó harcok léptéke és hevessége messze túlszárnyalt minden korábbi tapasztalatot, de a korábbi háborús leckéknek itt is jó hasznát vették a parancsnokok.

Ez a kezdeti előny azonban gyorsan szertefoszlott. A brit tiszti hagyományokhoz hozzátartozott az, hogy rangtól függetlenül vállalni illett a közkatonákra leselkedő veszélyeket. Ez a nemes, de nem feltétlenül megfontolt hozzáállás is szerepet játszott abban, hogy a háború első hónapjaiban a tapasztalt tisztek tömegesen vesztek oda, miközben az állóháború borzalmas veszteségei természetesen megtizedelték a korábban oly gondosan kiképzett legénységi állományt is.

A háború első évének végére az eredetileg bevetett 250 ezer brit katonából 89 ezren estek el vagy sebesültek meg súlyosan, a zászlóaljparancsnokoknak pedig az 58 százaléka dőlt ki a sorból. Ezek a veszteségek azt jelentették, hogy 1915-től kezdve a brit hadseregnek újra végig kellett járnia a hosszú és fájdalmas tanulási folyamatot.