Árpád
-2 °C
3 °C

Mindannyiunkat túléli a III/III átka

2015.01.05. 19:39
25 év után is sok a fehér folt a rendszerváltás nagy titkosszolgálati botránya körül, a Dunagate így a politikai legendák és összeesküvés-elméletek legjobb táptalaja. Az ellenzék alkotmányellenes megfigyelésénél tartósabb teher az állambiztonsági iratok nagyipari eltüntetése és zsarolási potenciálként való felhasználása. Sok titkosítás még mindig volt III/III-asok döntésén múlik, a demokratizálódás közben is tovább működő pártállami ösztönök a mai napig mérgezik a politikát.

Magyar Bálint beszélt először magyar Watergate-ről az ellenzéki szervezetek illegális állambiztonsági megfigyelése miatt, a sajtó rá is kapott a washingtoni párhuzamra. Nixonunk nem volt, nálunk csak állambiztonsági vezetők és a belügyminiszter bukott bele az ügybe, de magyar viszonylatban a botrány így is nagyot szólt. A ‘90-es választás előtti hónapokban a Dunagate volt a vezető téma a Híradóban, ez vezetett a III/III megszüntetéséhez, a botrány ugyanakkor azóta is gazdagítja a titkosszolgálatilag irányított rendszerváltás toposzát.

Amit tudunk

1989. szentestéjén egy állambiztonsági főtiszt, Végvári József a Hősök terei éjféli istentisztelet előtt leszólította az MDF-es evangélikus lelkészt, Roszik Gábort, hogy felajánlja segítségét a III/III-as főcsoport leleplezésében. Azt mondta, bizonyítani tudja, hogy a cég a köztársaság október 23-ai kikiáltása és a rendszerváltásnak megágyazó alkotmánymódosítás ellenére titokban továbbra is dolgozik az ellenzékre. Miközben azok a nyilvánosság előtt látszólag egyenrangú félként tárgyalnak a pártvezetőkkel a békés átmenetről, titokban még mindig lehallgatják a telefonjaikat, felbontják a leveleiket, „a szolgálatok” továbbra is az állam biztonságára veszélyes elemekként kezelik őket.

Másnap, amikor Végvári volt ügyeletben az állambiztonság elvileg szigorúan őrzött Néphadsereg utcai objektumában, disznótorost hozó vidéki rokonoknak álcázva becsempészte a Fekete Doboz két munkatársát a zárt intézménybe. Lovas Zoltán és a vele forgató operatőr szájuk fölött álbajusszal, a bebugyolált kamerát szalonna, kolbász alá rejtve léptek be, hogy az útmutatás szerint a pincében és az egyetlen le nem hallgatott belső helyiségben készítsenek felvételeket. Lefilmezték a megfigyelésekről szóló dokumentumokat, valamint azokat az egymásra dobált zsákokat, melyek a kommentár szerint az azokban a napokban nagyban zajló titkos iratmegsemmisítés maradványait, az állambiztonság bűnös működését bizonyító iratokat tartalmazták.

A felvételeket a „demokratikus ellenzék” pártjai, a Fidesz és az SZDSZ 1990. január 5-én közösen hozták nyilvánosságra. A Bányász Moziban tartott nemzetközi sajtótájékoztató után kitört a botrány, amibe néhány hét múlva belebukott előbb a III/III-at vezető Horváth József, aztán Pallagi Ferenc belügyminiszter-helyettes, végül maga a miniszter, Horváth István is. Németh Miklós miniszterelnök végig ragaszkodott ahhoz, amit a sajtótájékoztató előtt nála vizitáló Kiss Jánosnak és Fodor Gábornak is mondott: nem tudott sem az illegális megfigyelésekről, sem az iratmegsemmisítésektől, a visszaélésektől pedig gyorsan elhatárolódott.

Amit nem tudunk

A Dunagate a hivatalos emlékezetben az utolsó pillanatig ármánykodó állambiztonság leleplezéseként maradt meg, de ez a kánon sokaknak nem tetszik. A vonatkozó összeesküvés-elméletek (és ezeket egyaránt nem utasítja el a politikailag egyébként egymástól nagyon távol álló Kenedi János és Hankiss Ágnes sem) a manifeszt történet mögött csalafinta titkosszolgálati játszmát feltételeznek, ahol a valós cél éppen hogy az állambiztonság átmentése és a megfigyelési iratok privatizálása, politikai tőkésítése lett volna.

Ezeket a konspirációs teóriákat a kevés megismerhető forrás miatt nem lehet határozottan cáfolni, csak annyi mondható, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok nem támasztják alá őket. Tabajdi Gábor szerint azonban a nagy összeesküvés-elméletek olyan profi működést tételeznek fel az állambiztonságról, ami 1989-90 környékén már nem volt a jellemzőjük, ezért a történész szerint nem valószínű, hogy az egész Dunagate-balhét titkosszolgálati kottából játszották volna. AZ OSZK - 1956-os Intézet munkatársa úgy látja, hogy az állambiztonság csak a diktatúra normál körülményei között, a rutinszerű működés során tudta ellátni a feladatát, amikor azonban már az egész rendszer málladozott, és nem voltak világos hatalmi struktúrák,

a rendszerváltás egészének befolyásolására már képtelenek volt a III/III és társszervei.

A szétesőfélben lévő rendszerben szerinte elképzelhető a slamposságnak az az egyébként kétségtelenül meglepő szintje is, hogy karácsonykor a demokratikus ellenzék tagjai bejussanak az állambiztonsághoz és néhány nap múlva a nyilvánosság előtt leplezzék le annak működését.

Miattuk nem tudjuk

A rendszerváltással kapcsolatos összeesküvés-elméleteket az is táplálhatja, hogy a megelőző évek nagyon irathiányosak — mondta az Indexnek Tabajdi Gábor. Amíg a hatvanas-hetvenes évek története a fennmaradt dokumentumokból jól rekonstruálható, az 1980 utáni időszakban még a kutatók sem láthatják át teljesen a Cég akkori működését.

Erről részben éppen az ominózus napokban, ‘89 december 22. és január 8. között zajló iratmegsemmisítés tehet. Másrészt azok a titkosítások, amelyek közül sok a mai napig is érvényben van. A ‘90 utáni iratminősítéseket is egykori titkosszolgák, köztük a III/III-ból érkezők végezték nagyrészt. A nyilvánosság elől ezeknek az aktáknak a többsége továbbra is el van zárva, az iratátminősítési folyamat pedig ellenőrizhetetlen és átláthatatlan.

A Dunagate-botrány következményeképp a III/III. megszűnt, de a megalakuló Nemzetbiztonsági Szolgálat döntően ennek az állományából állt fel. Hogy nagy a folytonosság és sok az 1990 utáni továbbszolgáló, onnan is tudható, hogy a rendszerváltás előtti állambiztonság személyi állománya, a tartótisztek kiléte ma már nagy százalékban ismert. A vezetők nevét, fényképes életrajzát az ÁBTL honlapján bárki megnézheti; ott van rajta Tasnádi László százados is, az egykori operatív tiszt, aki 2014-ben a Nemzeti Együttműködés Rendszerében rendészeti államtitkár lehetett.

Velünk élő III/III.

A Dunagate megfigyelőit is ismerjük, tudjuk, hogy a III/III hivatali keretei között kik tevékenykedtek, és hogy mikor mit jelentettek az ellenzékiekről. Megvannak azok a napi operatív jelentések is (itt kompletten elérhetők az OSA honlapján), amelyeket a pártvezetésnek küldtek minderről 1989-ben. Ezen a blogon még azt is megnézheti, hogy ezen a napon például milyen politikai fejleményekről számolt be a belügy pontosan 25 évvel ezelőtt.

Ugyanezeket a jelentéseket kapta meg az állami vezetés is annak idején, a Népszabadság főszerkesztőjétől Horn Gyulán és Kovács Lászlón át a miniszterelnökig (egy részletesebb lista az olvasókról itt). Tabajdi Gábor szerint életszerűtlen Németh Miklósnak az a védekezése, hogy ő soha nem bontotta fel az illegális megfigyelések eredményeit is tartalmazó napi belügyi jelentéseket, és józan paraszti ésszel ezzel nem sokan vitatkoznának.

A Dunagate rövid távon jót tett a választásokra készülő SZDSZ és Fidesz népszerűségének, legrosszabbul értelemszerűen az MSZP jött ki az ügyből, még ha az nem is bizonyosodott be, hogy pártként a megfigyelések és az iratmegsemmisítések mögött álltak volna. Révész Béla, a korabeli dokumentumokat nagy alapossággal végigkutató történész munkáiból pontosan látszik, hogy az állambiztonság képtelen volt igazodni a gyorsan változó új időkhöz. A régi reflexek és ellenségkép élt tovább, az új jogszabályokat nem tették magukévá, ők a korábbi logika szerint a szocialista állam ellenségének tekintették az ellenzéki szervezeteket akkor is, amikor a jog és a nyilvános politika már túl volt ezen.

A Dunagate-nek és a tágabb, rendszerváltás körüli titkosszolgálati ügyeknek még mindig komoly hatása van a politikára. Ehhez nem kellett, hogy a rendszerváltó pártokrácia nagy része egykori beszervezett legyen, feltehetően a többség nem is volt az. Elég hozzá az a nem mozduló, leülepedett köd, amiben a korabeli megfigyelések és jelentések, a megsemmisített vagy eltüntetett iratok hatalmas mennyisége máig bevethető, széleskörű zsarolási potenciált jelent.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?