Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az oroszoktól terjedt el a központi fűtés

2015.01.09. 13:25

Az elmúlt hetekben megtapasztalhattuk, milyen, amikor alaposan be kell fűtenünk, hogy átvészeljük a hideg éjszakákat és nappalokat. Meglepően régóta nem feltétlenül szükséges ehhez tüzet rakni a kandallóban (vagy éppen a szoba padlóján). Az emelt padló alatt meleg levegőt keringető, latinul hypocaustumnak nevezett rendszer első ismert példájára az Indus-völgyben bukkantak a régészek, feltehetően egy fürdőház maradványai között, ami valamikor i. e. 2000 körül épülhetett.

Ez jócskán megelőzi a híres római hypocaustumot, amelyet egy Vitrivius nevű építész i. e. 15-ben született leírásából ismerünk. Mi több, a rómaiak még a második helyet sem szerezhetik meg: a koreai ondol (amely közvetlenül a tűz füstjét vezette be az emelt házak padlója alá) rendszerek legalább a Kogurjo-korra (i. e. 37 – i. sz. 668) datálhatók, de egyesek szerint már i. e. 1000-ben is létezhettek. De még az indiai hypocaustumot sem tekinthetjük az első beltéri fűtésrendszernek. Kínai alvópadlók, azaz döngölt agyagpadlók, amelyeken tüzeket gyújtottak, hogy a parázs félrekotrása után kellemesen melegen tartsák a rajtuk nyugovóra térőket, már i. e. 5200-ban is léteztek.

Azonban Róma bukása után Európában a központi fűtés kora is letűnt egy időre, a kora középkorban a kontinens legtöbb lakosa egyszerűen tüzet rakott a házban, noha az Omajjád kalifák fürdőikben életben tartották a római hagyományokat.

Egészen a 13. századig kellett várni, hogy a találékonyságukról híres ciszterci szerzetesek megalkossanak egy vízen alapuló központi fűtési rendszert, igaz, hogy ehhez egy teljes folyó elterelésére és az akkori világ egyik legnagyobb vízkerekének megépítésére is szükség volt.

Szőlőtermesztés a nagyszobában

Az igazság az, hogy újabb fél évezrednek kellett eltelnie, hogy a vizet keringető fűtés akárcsak az uralkodók fényűző palotáiban megjelenjen – az egyik első példa Nagy Péter szentpétervári Nyári Palotája.

Amikor a királyok, gazdag arisztokraták már kellemes melegben ültek, a gyümölcs túléléséről is gondoskodni kellett: a 18. századi fűtött melegházak lehetővé tették tehetős tulajdonosaiknak, hogy trópusi különlegességeket termesszenek hideg éghajlaton is. Innen vette az ötletet Angier March Perkins 19. századi, Angliában tevékenykedő amerikai feltaláló, hogy a módszert túlnyomásos gőz használatával tökéletesítse, és házak fűtésére használja. Az egyik első megrendelője a Bank of England igazgatója volt, akinek az volt a passziója, hogy szőlőt ültessen a nappalijába.

Már csak egy darabja hiányzott a kirakósnak. A megoldás megint a fagyos Szentpétervárról érkezett: a városban élő Franz San Galli volt az, aki 1855 körül feltalálta a fűtőtestet – bár erre a címre több más feltaláló is igényt tarthat. Ennek segítségével a meleget olyan kisebb lakásokba, szobákba is hatékonyan el lehetett juttatni, ahol nem volt hely sok-sok méternyi cső beépítésére. Azóta már csak azt kell eldönteni, mikor van elég hideg ahhoz, hogy bekapcsoljuk az egész rendszert.