Konrád
5 °C
17 °C

Banditák törték le a milói Vénusz karját?

2015.04.08. 08:22

Az ókori görög művészet egyik szimbóluma a milói Vénusz néven emlegetett szobor – népszerűségéről bárki meggyőződhet, aki megpróbálja a közelébe verekedni magát a több száz lelkesen fényképező turistán keresztül a Louvre-ban. A szobor hírnevét azonban nemcsak művészi értékének köszönheti.

Az alkotás 195 éve, 1820. április 8-án került elő, egy Jorgosz Kentrotasz nevű görög földműves bukkant rá Milosz szigetén, egy betemetett üregben. Ekkoriban Nyugat-Európában már nagy kereslet mutatkozott az ókori műalkotásokra, ezért Jorgosz is értesítette a francia tengerészet egy a szigeten tartózkodó tisztjét, Olivier Voutier-t a felfedezésről. Voutier azonnal felismerte a több mint kétméteres szobor különlegességét, és némi huzavona után sikerült is megvásárolnia a francia állam számára.

A közismertté vált elnevezés persze téves: mivel a szobor görög mester munkája, ezért Aphroditét és nem a római Venust ábrázolja. Letört és elveszett jobbjában eredetileg egy almát, mégpedig a Parisz által neki ítélt aranyalmát tartotta. Elterjedt anekdota, hogy a karok akkor törtek le, amikor a franciák a műalkotást elrabolni akaró görög–török banditákkal hadakoztak a tengerparton – sajnos ezt a regényes történetet egyértelműen cáfolja, hogy Voutier a felfedezés után készült, azóta előkerült vázlatain is már megcsonkítva ábrázolja az istennőt.

Szoborszerű szépség

A műalkotás előbb XVIII. Lajos tulajdonába került, aki a Louvre-nak ajándékozta, ahol hamarosan ki is állították. Jelentőségét az is növelte, hogy ezekben az években Párizs számtalan páratlan műalkotásról volt kénytelen lemondani. Napóleon veresége után ugyanis a francia csapatok hódításai nyomán összerabolt kincsek jó részét vissza kellett juttatni korábbi tulajdonosaiknak – csak a témánál maradva: a Belvederei Vénusz Rómába, a Medici Vénusz Firenzébe került vissza.

A Louvre új lakója mind méreteiben, mind szépségében felülmúlta az elveszetteket, de a francia tudósok azért biztos, ami biztos megpróbálták egy híres művész, Praxitelész vagy Pheidiasz keze munkájaként azonosítani. Azóta bebizonyosodott, hogy a szobor már a hellenisztikus korban, valamikor az i. e. 150 körüli években készült – ettől még persze ma is büszkesége a francia fővárosnak.