Tibor
2 °C
8 °C

Megfejtették a baszkok rejtélyét

2015.09.08. 09:04

Egy ősi DNS megoldhatja Európa egyik legnagyobb etnikai rejtélyét, a baszkok eredetét. A kétmilliós népcsoport a spanyol-francia határ két oldalán él (többségük Spanyolországban él), és Nyugat-Európa egyetlen nem indoeurópai népcsoportja. Antropológusok és régészek már régóta kutatják a baszkok eredetét.

A baszk nyelvről sem tudnak sokkal többet, ez egy ősi eredetű nyelv, amely semmilyen más nyelvvel nem mutat rokonságot. A baszkok antropológiailag is mások, mint a környező népek, saját kultúrával, zenével és szokásokkal rendelkeznek.

Mivel ennyire különböznek a szomszédoktól, adott volt a feltételezés, hogy valamilyen ősi telepesek leszármazottai, csak abban nem voltak biztosak, hogy milyen régi népcsoportról lehet szó. Egy új kutatás ezt igazolta. Ezek szerint a baszkok korai földművesek leszármazottai, akik a helyi vadászokkal keveredtek mielőtt egy évezredre elzárkóztak volna a külvilágtól.

Mattias Jakobsson, az Upsalai Egyetem kutatója a Spanyolország északi részén lévő El Portalónban talált kőkori emberi csontvázakat vizsgálta meg. Ezek a földművesek nagyjából időszámításunk előtt 3500-5500 között éltek. Kiderült, hogy ezek a telepesek voltak a legközelebbi rokonai a ma is élő baszkoknak.

A kutatások szerint a földművelést ugyanaz az ősi népcsoport hozta az Ibériai-félszigetre, akik Közép- és Észak-Európába. Ők Közel-Keletről érkeztek Európába nagyjából hétezer évvel ezelőtt. Jellemző volt ezekre a földművesekre, hogy miután letelepedtek, keveredtek a helyi vadászó népekkel, azok leszármazottaival, akik Európában éltek a legutolsó jégkorszak óta.

Amikor a baszkok ősei letelepedtek, izolálódtak a környező népcsoportoktól. Valószínűleg azért, mert más volt a kultúrájuk és persze a földrajzi adottságok is szerepet játszhattak ebben. Nehéz ilyen távolságból pontos következtetéseket vonni, de a terület, ahol éltek, nehezen meghódítható. Ez azt is jelenti, hogy a baszkok földjét nem érintette az egész Európára kiterjedő népvándorlás.