László
21 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Környén megtalálták Quirinum kapujának tornyát

2016.07.29. 11:55

Környén, a plébánia udvarán feltárták a település alatt lévő római kori erőd, Quirinum kapujának tornyát – írja MTI.  Szabó Ádám, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa elmondta, célzottan keresték a most megtalált tornyot, ugyanis 2013-ban már előkerült az építmény párja. A két torony fogta közre az erőd kapuját.

A tornyokat négy méter vastag alapozással készítették, faragatlan terméskő közé oltatlan meszet szórtak, majd vízzel meglocsolták. Az oltott mész összefogta a köveket, így rövid idő alatt szilárd falburkolatot alakíthattak ki. A fal külső oldalát faragott követtel borították, ehhez korábbi épületek, szobormaradványok szabályos köveit is felhasználták.

A Magyar Nemzeti Múzeum az 1930-as évek vége óta folytat tervszerű ásatásokat a területen. A most előkerült pénzérmék is alátámasztják, hogy az erődöt a 360-as években építhették, száz évvel a római birodalom bukása előtt.

Quirinum első falait és bástyáit akkor találták meg, amikor a halastavat leengedték. A falak zavarták a halgazdaságot, ezért fel akarták robbantani a maradványokat. A lelet értékét felismerve a község akkori főjegyzője értesítette a Magyar Történeti (ma Nemzeti) Múzeumot, melynek munkatársai megakadályozták a további pusztítást.

Az azóta végzett kutatások alapján kiderült, a Pannóniában épült tíz, úgynevezett belső-erőd közül a környei a legnagyobb, a falak több, mint 90 ezer négyzetméternyi teret fogtak közre. Az erődön átfolyt az Által-ér, a létesítményben sok állatot tartottak.

A létesítmény nagy kiterjedése ellenére a belső-erődök közül a ásatásra a legkedvezőtlenebb, mert a falu teljesen ráépült a római romokra, így egybefüggő feltárás nem végezhető - ismertette Szabó Ádám.

A római falak az 907-es bánhidai csata idején még álltak, erről számolt be Kézai Simon a Gesta Hungarorum-ban; "Ezt a Szvatoplukot azután a magyarok... váratlan rajtaütéssel a Rákos folyónál, Bánhida mellett egy bizonyos városban, melynek még most is állnak romjai egész hadseregével együtt megsemmisítették... E város romjai még ma is láthatók".

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!