Hortenzia, Gergő
-2 °C
8 °C

Az arab martalócok írországi inváziójának legendája

2016.08.31. 09:51

Az Ír-sziget délnyugati partján fekvő Baltimore település lakóit kellemetlen meglepetés érte 1621. június 21-én. Kalózok, méghozzá arabos viseletbe öltözött martalócok szálltak partra a kikötőben, majd a település felprédálása után hajóikra hurcoltak 108, Baltimore-ban élő angol telepest. Hiába sütötte el a szomszédjait figyelmeztetni próbáló William Harris többször is a muskétáját, mire a halászfalu lakosai egyáltalán felfogták volna, mi történik, a kalózok már el is hajóztak a zsákmánnyal és foglyaikkal. Az angol-ír köztudatban úgy maradt meg, hogy a támadást „algír kalózok" követték el, pedig a martalócok egy része pont annyira volt algériai vagy éppen muszlim, mint áldozataik.

Mindjárt ott van az akció vezetője, aki a hangzatos ifjabb Murat Reisz néven volt ismert ekkoriban, azonban eredetileg a Nyugat-Európában sokkal kevésbé egzotikusan csengő Jan Janszoon néven született a hollandiai Haarlemben. Mondhatnánk, hogy unalmas, polgári életét megunva állt kalóznak, de valójában „polgári” foglalkozása is kalóz volt, csak kezdetben holland állami megbízólevéllel, hivatásosként űzte az ipart, amíg 1618-ban fogságba nem esett a Kanári-szigeteknél. Algírba került, ahol áttért a muszlim hitre. Hasonló pályát bejárt társaival együtt az oszmán támogatást élvező, észak-afrikai kikötőkből nyugati hajókra vadászó berber kalózok közé állt, majd miután a szultán a béke reményében megvonta tőlük a támogatást, az ekkor már Murat Reisz névre hallgató Janszoon saját városállamot alapított a marokkói Rabat mellett 1619-ben. A kvázi függetlenségét a szultán erői ellen is megőrző Saléi Köztársaságnak Reisz „elnöke” és „főadmirálisa” is volt, de 1627-ben elhagyta Marokkót és embereivel északra hajózott.

Rabszolgák és háremhölgyek

A Brit-szigetek partvidékének lakosságát nem érhette annyira váratlanul Reisz és embereinek feltűnése, hiszen a kalóz 1627-ben elfoglalta a bristoli csatornában található Lundy szigetét, amelyet a közeli partok fosztogatása mellett például egy Izland elleni rajtaütéshez is bázisnak használt. Baltimore kirablása után nem sokkal Reisz és társai visszatértek a Földközi-tengerre, ahol újabb kincseket raboltak össze, mígnem 1635-ben a máltai lovagrend fogságába nem esett. De még Málta hírhedt kazamatáiból is kiszabadították társai öt évvel később, hogy aztán megbecsült, nyugdíjas haramiaként élje le hátralevő éveit Észak-Afrikában.

Visszatérve Baltimore-hoz, az elhurcolt falusiak közül hárman léphettek még hazájuk földjére (egyiküket szinte azonnal, két másikat 1646-ban váltották ki a fogságból), a többiek rabszolgaként élték le életüket; a férfiakat gályarabként, a lányokat és asszonyokat háremhölgyként dolgoztatták, a fiúgyerekekből pedig katonát neveltek.

Kérdés, hogy miért éppen erre a településre esett a kalózok választása. Baltimore-ban jövedelmező szardíniahalászatot folytattak az angol telepesek, akiknek a falu kelta elöljárója, Fineen O’Driscoll adta ki „koncesszióba” a halászati jogokat. Az események után elterjedt pletykák szerint a kalózokat vagy O’Driscoll száműzött – és Spanyolországba menekült – rokonai szabadították a településre, vagy a környék egyik katolikus urasága, Walter Coppinger, aki ily módon akarta rátenni a kezét a szardíniahalászat hasznára. Persze az is könnyen lehet, hogy Reiszék minden felbujtás nélkül érkeztek, mindenesetre a támadás a helyi folklór részévé vált, az eltelt évszázadok során költők, írók, sőt még egy rockbanda is feldolgozta a történteket.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?