Marcell
20 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Svájci embermentő pesti fotói kerülnek fel a Fortepanra

2016.09.20. 18:07 Módosítva: 2016.09.20. 19:25
Svájci alkonzulként több tízezer üldözöttnek adott életmentő menlevelet 1944-ben, ma már az egykori kis gettó védett házai előtti rakpart viseli a nevét, mégis sokaknak homályos Carl Lutz alakja. A diplomata, akinek karrierjét megtörte, hogy feljebbvalóival szemben is a lehető legtöbb embernek próbált segíteni, magánemberként szenvedélyes fotós volt, aki sokat fényképezett a romba dőlt Budapesten is. Képei szerdán nyilvánosságra kerülnek: a Fortepan egy különösen izgalmas gyűjteménnyel gyarapodik.

Lutz Pesten lőtt fotóiból szerdán nálunk az Indexen is láthatnak majd egy válogatást Ungváry Krisztián történésznek azok jelentőségét és hátterét megvilágító szövegével, de az sem érdektelen, hogy hogyan kerültek elő a képek, amelyekről Magyarországon korábban keveseknek lehetett tudomása (hazánkban csak egyszer, 2012-ben volt belőlük kiállítás).

Lutz 1942-ben karrierdiplomataként került Budapestre, ő lett a svájci követség külföldi érdekeket képviselő osztályának vezetője, az volt a feladata, hogy ellássa annak a 14 országnak a képviseletét, amelyek akkor már hadban álltak Magyarországgal. Irodája a háború miatt szintén bezáró amerikai nagykövetség Szabadság téri épületébe került. Mint viszonylag ismert, 1944-ben legfőbb feladatának az embermentést választotta: miközben feljebbvalói 8000 menlevél kiállítására jogosították fel, a konzul az utasítást szándékosan félreértve sok tízezer védelmet jelentő okmányt írt alá. Becslések szerint 62 ezer emberen segített. Emiatt később megkapta a Világ Igaza kitüntetést; más kérdés, hogy a diplomáciai pályája megtört, partvonalra tették.

A Lutzhoz forduló tengernyi menedékkérő között volt egy magát brit alattvalónak valló asszony is a hétéves kislányával. Őket Lutz a rezidenciáján bujtatta, a nőt, Csányi Magdát, házvezetőnőként alkalmazta. Szerelem lett belőle: a háború után a konzul elvált svájci feleségétől, elvette az angol-magyar nőt, fogadott lányával együtt Svájcban telepedtek le.

Lutz fotói miatt Török András fordult az embermentő diplomata Bernben élő fogadott lányához, Agnes Hirschihez. Hogy megmutassa, miről is szól ez a teljes ingyenességen, nyilvánosságon és lelkesedésen alapuló projekt, elküldte neki a Fortepan svájci vonatkozású fotóit, azzal a kérdéssel, hogy vajon Lutz budapesti képei is felkerülhetnének-e az oldalra. A válasz lelkes igen volt, azonban kiderült, hogy a gyűjtemény korábban már egy svájci levéltárba került.

Máskor nagyjából ebben a fázisban szokott zigótaállapotban kimúlni egy többre érdemes projekt, legalábbis Magyarországon, ahol a közgyűjtemények többsége valamiért inkább a hagyományos elzárkózást szokta ilyenkor választani: a képek birtokosaiként nem akarnak „osztozkodni”, miközben maguk többnyire nem teszik fel a netre a kincseiket – így azokat a döntő többség nem is ismerheti meg. (Vannak azért pozitív ellenpéldák, főleg az utóbbi egy évben: miután Budapest Főváros Levéltára odaadta a Fortepannak a páratlan, több mint ezer képből álló Klösz György-gyűjteményét, már több, főleg magán- és egyházi levéltár fényképei is megjelenhettek az oldalon; talán van egy lassú fordulat a nyilvánossághoz való viszonyban.)

Ungváry a Lutz-hagyatékról szerdán este az OSA-ban

Carl Lutz rendkívüli hagyatékáról Ungváry Krisztián szerdán este hatkor a Blinken OSA archívumban tart előadást. A Fortepannal közös esemény címe: Carl Lutz Budapesten. Helyszín: Arany János utca 32.

A berni levéltár a Fortepan számára is meglepetést okozva  hozzájárult ahhoz, hogy ingyenesen odaadják a teljes Carl Lutz-gyűjteményüket – ami a következő órákban nyilvánossá is válik. A képeket a Fortepan önkéntesei az elmúlt hetekben igyekeztek minél pontosabban datálni és lokalizálni. Egy meglepetés máris van: a romok és hidak állapotából úgy tűnik, Carl Lutz 1946-47-ben is járt és fényképezett Budapesten. Hogy mi járatban, egyelőre nem tudni.

Köszöntő