Lukács
9 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Miért Nagyszálló a híres margitszigeti hotel?

2016.12.22. 09:33

A válasz a címben feltett kérdésre: mert volt egy Margitsziget Kisszálló is. Számos híres vendége volt, mások mellett egy ideig itt lakott Bródy Sándor, Szerb Antal – és Krúdy Gyula. Az író, amíg a város az 1930-as években nem adott neki egy szerény óbudai lakást, jobbára szállodákban élt. A tízes években a Royal Szálló egyik harmadik emeleti szobáját lakta – legnagyobb szerelme a szálló tulajdonosának, Várady Gyulának a felesége, „Rezsan” volt (a Regina magyar változatából), ám a Royalt a viharos szakítás után el kellett hagynia. Krúdy ugyanis beleszeretett Rezsan lányába, el is vette feleségül.

Ekkor, 1918-ban költöztek a Margitszigetre, de még nem a Kisszállóba, hanem a sziget közepén egy már akkor is rozoga állapotban levő kastélyba, József nádor egykori nyári lakába, ahol hat lakás volt. Ennek kiürítése után költözött a család a sziget felső részében levő, a világháborúban elpusztult Kisszállóba.

105798
Fotó: Carl Lutz / FORTEPAN

Margitszigeti termékenység

Az írót nemcsak ifjú hitvese, hanem a sziget iránti szerelme is kötötte a helyhez. „Az esztendő nagy részében madárdalra, rigófüttyre ébredtünk – írta közös lányuk, Krúdy Zsuzsa –, míg télen érintetlen, szikrázó hótakaró alatt álmodtak a virágok, bokrok, füvek és fák. Valamennyi évszak megejtő és felejthetetlen volt. Édesapám egész életében leírhatatlan hivatástudattal, szorgalommal dolgozott. A hajnal rendszerint íróasztalánál találta és sokszor még a déli harangszó is. Ez a rendszeres napi munka a titka rend­kívüli termékenységének! Ezekben az években írta, a többi között, Bukfenc, Napraforgó, N. N. egy szerelemgyerek története, As­szonyságok díja, Az útitárs, Nagy kópé, Hét bagoly, Őszi versenyek, Pesti nőrabló, Mohács, Aranyidő, Templárius, Utolsó gavallér, Welszi herceg, Mesemondások Jókai Mór­ról című regényeit; a világ talán egyedülálló irodalmi Álmoskönyvét; számtalan novelláját, újságcikkét. Innét szerkesztette 1919-ben a pro­letárdiktatúra alatt, Móricz Zsig­monddal együtt, a Néplapot, s írta meg a Kápolnai földosztást, a Havasi kürtöt. Itt volt 1921-ben a Szigeti Séták főszerkesztője.”

82296
Fotó: Klösz György / FORTEPAN

Annyira kötődött a helyhez, hogy 1927-ben terjedelmes levélben fordult a fővárosi Közmunkák Tanácsához egy margitszigeti múzeum felállítását javasolva. Az ilyen ötletek már akkoriban sem igen találtak támogatásra.