Kornélia
-1 °C
15 °C

Ki az első történelmi személy, akinek tudjuk a nevét?

2017.07.31. 13:14

A címben feltett kérdésre nem egyszerű a válasz, de az biztos, hogy az írás megjelenése körüli időkben, tehát valamikor az i. e. 5–4. évezred fordulójának környékén kell keresgélnünk az illetőt. Ugyan az ősemberek által használt barlangokban rengeteg, „itt jártam, itt éltem” értelmű jelet (leginkább kézfejek körvonalait) találhatunk, ezekből lehetetlen kitalálni, hogy szólították társai azokat, akik így hagytak emléket magukról.

Figyelmünket tehát az ókori Mezopotámia és Egyiptom felé kell fordítanunk. Ha tippelni kellene, a legtöbben biztos azt mondanák, hogy valamelyik uralkodó, hadvezér vagy főpap lehetett az első ember, akinek nevét lejegyzésre méltónak gondolták eleink, és fent is maradt az utókor számára.

Nagyot tévednének, ugyanis – és ez talán csak a nagy cégeknél dolgozó olvasóinkat nem éri meglepetésként – az első ember a történelemben, akinek ismerjük a nevét, egy könyvelő volt.

Ebből az időszakból viszonylag sok ékírásos tábla maradt fenn, ezek túlnyomó része pedig nem valamiféle fontos eseményt vagy gondolatmenetet, hanem egyszerű tranzakciókat rögzített. Ilyen az a körülbelül 5 ezer éves tábla is, amelyen a kutatók szerint a következő felirat található: „29 086 mértéknyi árpa 37 hónap”, majd két olyan jel, amelyekről tudjuk, milyen hangokat rögzítettek, ám együttes jelentésüket nem ismerjük.

Egy könyvelő, két rabszolga

A két jel a „Kushim” hangsort adja ki, és egyes történészek szerint ez a feljegyzést készítő „könyvelő” aláírása lehet, így egy Kushim nevű tisztviselő lenne az első, akinek fennmaradt a neve az eljövendő generációk számára.

Mások persze kétségeket fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban. Egyrészt nehéz pontosan datálni ezeket az agyagtáblákat, egy-két száz év pedig fontos lehet ebben a tekintetben. Aztán vannak, akik azt mondják, a „kushim” hangsor nem biztos, hogy személynevet jelöl, lehet esetleg az illető funkciójának, esetleg a feljegyzést készítő hivatalnak a neve is.

Éppen ezért sokan egy másik, i. e. 3100 körül, a mai Irak területén készült táblára esküsznek. Ezen rögtön három név is található: „Két rabszolga Gal-sal tulajdona” – szól ugyanis a szöveg, majd a két rabszolgát, En-pap X-t és Sukkalgirt is megnevezi a felirat.

Egy lehetséges könyvelőn kívül tehát két rabszolga is benne van a világ első ismert neveinek csoportjában – persze bármikor előkerülhet Mezopotámia vagy Egyiptom területéről egy új lelet, amely versenybe szállhat az elsőségért.