Jeruzsálem 2700 éve migránsközpont volt

Kapcsolódók (5)

Jézus smaragdja az újjászületés szimbóluma

A drágakövek szimbolikáját elemezték Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című festményén.

Korábban születhettek egyes bibliai szövegek, mint gondoltuk

Más ősi héber szövegek elemzéséből következtetnek erre a tudósok.

Jézus egy megrögzött határsértő volt

Életét migránsként kezdené, tanító útja alatt – kis túlzással – több határt lépne át, mint amennyi az ókorban volt.

Találtak egy kétezer éves valamit Jeruzsálemben

A régészek nem biztosak benne, hogy pódium lehetett, mert ehhez foghatót még sosem láttak.

Évszázadokig Jeruzsálem volt a világ közepe

Nem lehetett könnyű a középkori térképekkel utazni, a teológia fontosabb volt a távolságoknál.

Az ország lerombolt északi részéről menekülő zsidók ezreit fogadhatták be Jeruzsálemben 2700 évvel ezelőtti pecsétek tanúsága szerint – írja az MTI a Times of Israelre hivatkozva. Az online napilap azt írja, a pecséteket régészek tárták fel a városban folyó ásatásokon.

A több tucatnyi pecsét az első jeruzsálemi szentély idejéből, 2700 évvel ezelőttről származnak. A Júdai Királyság és az Izraeli Királyság neveit vegyesen használták a pecséteken. A szakemberek szerint ez arra utal, hogy a város befogadta a lerombolt északi királyságból menekülő zsidókat.

Az ásatásokat vezető Ortal Chalaf és Joe Uziel régészek szerint szervezettségre és kiépített bürokráciára utalnak a pecsétek, amikkel a hivatalos iratokat, leveleket zárták le. A nedves agyagból kialakított pecsétekbe eleinte képeket és jeleket nyomtak. Később – nagyjából időszámításunk előtt 700-tól – már hivatalos méltóságok neveit írták betűkkel.

A pecséteken megtalálták az Izraelben ma is használatos Pinhasz nevet és az Ahiav ben Menahem nevet, amit az északi Izrael királyság királyai viseltek. Ez azt jelzi, hogy a lerombolt északi területekről sokan a Júdai Királyságba menekülhettek, sőt letelepedésük után ott magas hivatalokat is szerezhettek.