Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Beszállás, indul a Budapest Időgép

muz
2017.11.30. 20:51
Akit kicsit is érdekel a történelem, a város, vagy csak a saját környékének, házának a múltja, hogy kik éltek-haltak, sétafikáltak, mit építettek és romboltak arrafelé, egyáltalán, hogy mi az a Budapest, és miből lett azzá, ami, kapcsolja be a biztonsági övét és tapsikoljon, mert ilyen még nem volt: Vissza a múltba – Budapest Időgép néven egy olyan alkalmazás indul el, ami soha nem látott időkaput nyújt a legsajátabb történelmünkhöz. Fussa át a cikket, majd keressen rá azonnal az Ön számára kedves épületekre – itt a digitális kánaán, és ez már csak jobb lesz.

Mondom a lényeget, azután mutatom a részleteket:  Budapest Időgép néven elindult egy új és nagyon ígéretes digitális projekt, ahol összegyűjtve, tényleg egyszerűen kereshetően, házakra lebontva látni, mi van meg a levéltárban a városról, egy-egy épületről. Ehhez nem kell bemenni távoli intézményekbe, fel sem kell állni, most rögtön rákereshet arra, hogy mit találni itt akár a saját házáról, milyen volt a környék, az utcaszerkezet, milyen épületek álltak a szomszédban. Ha vannak, képeket is talál róluk, láthatja a korabeli térképeket, tervrajzokat, ha szerencséje van, még az egykori tulajdonosokat is.

Induljon innen, zoomoljon a térképen, néze meg, a környéken melyik házakról lehet találni iratokat. Vagy írja be egyszerűen a címet ide:

ka.png
Fotó: Hungaricana

Az Index Flórián téren lévő szerkesztőségi épületének címére például rögtön megkapjuk a környék korabeli térképét az Árpád-híd megépítése, a Szentendrei út kiszélesítése és a régi Óbuda lerombolása előtti időkből, amikor hírek helyett még cigarettákat sodortak a mostani termekben a dohánygyári munkások, a mozi – Flórián Mozgó – még eredeti funkciója szerint működött, kilométeres Faluház és lakótelepek helyett pedig kis óbudai utcákban történt meg az élet. 

flórián.png

Ugyanitt nem csak a tulajdoni és birtoklapnak az épület történetét tükröző bejegyzéseit, de egy I. világháború alatt készült „nem postatiszta” képeslapot is láthatunk az M. Kir. Dohány Gyár (úgyismint Tabak Fabrik, ez ugye még a multikulti Óbuda) tömbjéről:

Idáig is sok levéltári forrás volt fent az interneten, Budapest Főváros Levéltára itthon egyébként is élen jár a digitalizációban, a cél, hogy a levéltár ne csak a kutatásban járatos kevesek, szakemberek birtoka legyen, és minél több mindent lehessen elérni bárkinek, akár otthonról is. A digitalizációnál azonban nem csak az a kérdés, hogy mi van már meg elektronikusan is, ennek akkor van igazán értelme, ha ezek a tartalmak meg is találhatók, méghozzá könnyen és egy helyen. Ezért is volt nagy dolog, amikor megszületett a vagy száz hazai intézmény anyagait összegyűjtő Hungaricana oldal – mi már akkor is azt írtuk, hogy végre eljön az amatőr történészek kánaánja.

Ez a sok minden azonban a visszajelzések szerint az átlagembernek nem volt könnyen átlátható, a gyűjtemény darabjai túlságosan szétszórva voltak fent. Ebben hoz előrelépést a mostani projekt, ahol most már tényleg elég egy címet tudni, és egy gombnyomásra vagyunk az információktól.

A Budapest Időgép nemzetközi szinten is tényező.  Hogy mennyire előtérben van a téma, az is mutatja, hogy az ilyen digitalizáció most az EU egyik leginkább kiemelt, flagship projektje a kutatástámogatások között. Nagyot szólt tavaly az úgynevezett Velence Időgép, ahol az itáliai város történetét teszik az ígéret szerint soha nem látott módon megfoghatóvá. A reneszánsz időszaktól a modernitásig a legkülönbözőbb, egy-egy személyre, családra, házra, nagypolitikára, járványokra és peres ügyekre, anyakönyvekre és magániratokra vonatkozó iratokat teszik fel és kötik össze úgy, hogy a történelem szétszórt adatai úgy álljanak össze, mint soha korábban. A velencei projekthez rendkívül látványos promóvideók készültek, érdemi tartalom azonban még kevés van rajta.

Nagyon szép videók, és amikor láttuk, rácsodálkoztunk, hogy ennek gyakorlatilag minden részét mi is régóta csináljuk. Azzal a különbséggel, hogy nekünk már van is mit bemutatni

– mondta a projekt bemutatóján Kenyeres István, a BFL főigazgatója. Budapest a digitális múlt terén ezzel hirtelen az európai élmezőnybe került. Velencén kívül Amszterdamban és Párizsban is beindult a lokális időutazó masina, a magyar főváros most ezekhez csatlakozott, és rögtön egy erősebb tartalommal.

De ez még csak a kezdet. A projekt most indul, és a remények szerint folyamatosan bővül majd a tartalom, egyre több digitalizált forrás lesz rajta elérhető. „Olyan ez, mint a Robotzsaru, a váz már látható, de erre folyamatosan fog ráépülni a hús és az inak.” Ezt a bemutatón Sándor Tibor, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Budapest Gyűjtemény vezetője mondta. A tervek szerint éppen a FSZEK, illetve a Budapesti Történeti Múzeum lesznek a következő intézmények, ahonnan elkezdik feltenni ide a digitalizált anyagokat, miközben a BFL is folyamatosan bővíteni fogja a tartalmakat. Ha minden jól megy, nem olyan sokára már nem csak lakcímekre és a régi térképeken olvasható nevekre, hanem személyekre is lehet majd keresni.

Mi az, ami már most is van? Kezdésként főleg XIX-XX. századi források, olyanok, amelyeknél a levéltári rekordok eleve tartalmazták a mai helyrajzi számot. Ilyenek például a városegyesítés előtti építészeti tervek és régi telekkönyvek, leginkább a 19. végéig kiépült belső részekből.

Például a Pollack Mihály téri Károlyi-palotánál: a helyrajzi számra klikkelve egy kattintással lehet tovább lépni a gazdag építészeti tervanyaghoz: ezen jól látszik az építészeti koncepció formálódása, és sok önmagában is élményszámba menő részletrajz. Ugyaninnen lehet eljutni akár az épület archív felvételeiig is.

Fent van az a kivételes forráscsoport is, aminek a váratlan felfedezése nagy szenzáció volt két évvel ezelőtt. Egy Kossuth téri lakásfelújításon egy fal mögött találták meg azt az adatbázist, mely a csillagos házakba zsúfolás okán vette számba a főváros zsidó és nem zsidó lakosságát címek szerint. Mivel a megtalált '44-es adatszolgáltatási ívek csak bizonyos kerületekre (Zugló, Angyalföld, budai hegyvidék) vonatkoznak, ilyen adat csak ezekre a városrészekre van. ezek azonban nem csak a felekezeti összetétel szempontjából érdekesek: felvették a lakásra, szobaszámra, fekvésre, bérleti díjra vonatkozó adatokat is, így rengeteg társadalomtörténeti témához, privát érdeklődésekhez nyújtanak korábban elérhetetlen információkat.

A Budapest Időgépnél az volt a cél, hogy ne csak bizonyos adatokat tegyenek kereshetővé, hanem rugalmas, élményszerű navigálást nyújtsanak interaktív térképeken, és összekapcsolják az adott helyhez kapcsolódó, különböző helyen és időben keletkezett, különböző gyűjteményekben őrzött tartalmakat – mondta Sipos András, a Levéltár főosztályvezetője.

Az Időgép – Térképek részen önmagában tök izgalmas összehasonlítani a városszerkezetet különböző időszakokban. 1837-től 1937-ig négy időmetszetben vannak fent a térképekek, ezeken a korabeli nevekre lehet keresni. Mindegyik térkép az elérhető legrészletesebb, a várost telek részletességgel ábrázoló térkép alapján készült. Ezek olyan nagy felbontásúakk, hogy fizikailag kiterítve így soha nem láthatnánk a várost.

Ezek alapján készült el Budapest vektoros történeti térképe. Nem csak a mostani címek alapján lehet keresni, hanem bárhogy, ahogy a korabeli térképeken megjelent, akár a hajdani iskolákra, de ha egy kicsit fejlesztik még a rendszert, lehet, hogy majd a hajdani bordélyházakra is. Ezek még csak a kezdetek, hogy milyen ütemben sikerül majd továbbtölteni a rendszert, leginkább a pénzen, NKA-támogatásokon, pályázatokon múlik, meg a ráfordítható munkaórákon, a kézzel írt sok folyóméternyi irat digitalizálása, olvashatóvá és kereshetővé tétele nem kis meló.

Ha menni fog, Budapestnek legalább a múltja újra elég menő lesz. Mint a rendezvényen a Fortepanban is meghatározó, városi „stakeholder” Török András mondta:

Lusta emberként örülök neki, hogy eljött a lusta k ideje a történelemben. Akiknek vannak jó ötleteik, de egy zártnak gondolt intézménybe nem mennének be. Hálás vagyok a levéltárnak, hogy ilyen lusta kutatóként nem nekem kell elmennem valahova, hanem ők jönnek el a nappalimba ezzel a sok ajándékkal.