Vince, Artúr
-6 °C
2 °C

Beszállás, indul a Budapest Időgép

muz
2017.11.30. 20:51
Akit kicsit is érdekel a történelem, a város, vagy csak a saját környékének, házának a múltja, hogy kik éltek-haltak, sétafikáltak, mit építettek és romboltak arrafelé, egyáltalán, hogy mi az a Budapest, és miből lett azzá, ami, kapcsolja be a biztonsági övét és tapsikoljon, mert ilyen még nem volt: Vissza a múltba – Budapest Időgép néven egy olyan alkalmazás indul el, ami soha nem látott időkaput nyújt a legsajátabb történelmünkhöz. Fussa át a cikket, majd keressen rá azonnal az Ön számára kedves épületekre – itt a digitális kánaán, és ez már csak jobb lesz.

Mondom a lényeget, azután mutatom a részleteket:  Budapest Időgép néven elindult egy új és nagyon ígéretes digitális projekt, ahol összegyűjtve, tényleg egyszerűen kereshetően, házakra lebontva látni, mi van meg a levéltárban a városról, egy-egy épületről. Ehhez nem kell bemenni távoli intézményekbe, fel sem kell állni, most rögtön rákereshet arra, hogy mit találni itt akár a saját házáról, milyen volt a környék, az utcaszerkezet, milyen épületek álltak a szomszédban. Ha vannak, képeket is talál róluk, láthatja a korabeli térképeket, tervrajzokat, ha szerencséje van, még az egykori tulajdonosokat is.

Induljon innen, zoomoljon a térképen, néze meg, a környéken melyik házakról lehet találni iratokat. Vagy írja be egyszerűen a címet ide:

ka.png
Fotó: Hungaricana

Az Index Flórián téren lévő szerkesztőségi épületének címére például rögtön megkapjuk a környék korabeli térképét az Árpád-híd megépítése, a Szentendrei út kiszélesítése és a régi Óbuda lerombolása előtti időkből, amikor hírek helyett még cigarettákat sodortak a mostani termekben a dohánygyári munkások, a mozi – Flórián Mozgó – még eredeti funkciója szerint működött, kilométeres Faluház és lakótelepek helyett pedig kis óbudai utcákban történt meg az élet. 

flórián.png

Ugyanitt nem csak a tulajdoni és birtoklapnak az épület történetét tükröző bejegyzéseit, de egy I. világháború alatt készült „nem postatiszta” képeslapot is láthatunk az M. Kir. Dohány Gyár (úgyismint Tabak Fabrik, ez ugye még a multikulti Óbuda) tömbjéről:

Idáig is sok levéltári forrás volt fent az interneten, Budapest Főváros Levéltára itthon egyébként is élen jár a digitalizációban, a cél, hogy a levéltár ne csak a kutatásban járatos kevesek, szakemberek birtoka legyen, és minél több mindent lehessen elérni bárkinek, akár otthonról is. A digitalizációnál azonban nem csak az a kérdés, hogy mi van már meg elektronikusan is, ennek akkor van igazán értelme, ha ezek a tartalmak meg is találhatók, méghozzá könnyen és egy helyen. Ezért is volt nagy dolog, amikor megszületett a vagy száz hazai intézmény anyagait összegyűjtő Hungaricana oldal – mi már akkor is azt írtuk, hogy végre eljön az amatőr történészek kánaánja.

Ez a sok minden azonban a visszajelzések szerint az átlagembernek nem volt könnyen átlátható, a gyűjtemény darabjai túlságosan szétszórva voltak fent. Ebben hoz előrelépést a mostani projekt, ahol most már tényleg elég egy címet tudni, és egy gombnyomásra vagyunk az információktól.

A Budapest Időgép nemzetközi szinten is tényező.  Hogy mennyire előtérben van a téma, az is mutatja, hogy az ilyen digitalizáció most az EU egyik leginkább kiemelt, flagship projektje a kutatástámogatások között. Nagyot szólt tavaly az úgynevezett Velence Időgép, ahol az itáliai város történetét teszik az ígéret szerint soha nem látott módon megfoghatóvá. A reneszánsz időszaktól a modernitásig a legkülönbözőbb, egy-egy személyre, családra, házra, nagypolitikára, járványokra és peres ügyekre, anyakönyvekre és magániratokra vonatkozó iratokat teszik fel és kötik össze úgy, hogy a történelem szétszórt adatai úgy álljanak össze, mint soha korábban. A velencei projekthez rendkívül látványos promóvideók készültek, érdemi tartalom azonban még kevés van rajta.

Nagyon szép videók, és amikor láttuk, rácsodálkoztunk, hogy ennek gyakorlatilag minden részét mi is régóta csináljuk. Azzal a különbséggel, hogy nekünk már van is mit bemutatni

– mondta a projekt bemutatóján Kenyeres István, a BFL főigazgatója. Budapest a digitális múlt terén ezzel hirtelen az európai élmezőnybe került. Velencén kívül Amszterdamban és Párizsban is beindult a lokális időutazó masina, a magyar főváros most ezekhez csatlakozott, és rögtön egy erősebb tartalommal.

De ez még csak a kezdet. A projekt most indul, és a remények szerint folyamatosan bővül majd a tartalom, egyre több digitalizált forrás lesz rajta elérhető. „Olyan ez, mint a Robotzsaru, a váz már látható, de erre folyamatosan fog ráépülni a hús és az inak.” Ezt a bemutatón Sándor Tibor, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Budapest Gyűjtemény vezetője mondta. A tervek szerint éppen a FSZEK, illetve a Budapesti Történeti Múzeum lesznek a következő intézmények, ahonnan elkezdik feltenni ide a digitalizált anyagokat, miközben a BFL is folyamatosan bővíteni fogja a tartalmakat. Ha minden jól megy, nem olyan sokára már nem csak lakcímekre és a régi térképeken olvasható nevekre, hanem személyekre is lehet majd keresni.

Mi az, ami már most is van? Kezdésként főleg XIX-XX. századi források, olyanok, amelyeknél a levéltári rekordok eleve tartalmazták a mai helyrajzi számot. Ilyenek például a városegyesítés előtti építészeti tervek és régi telekkönyvek, leginkább a 19. végéig kiépült belső részekből.

Például a Pollack Mihály téri Károlyi-palotánál: a helyrajzi számra klikkelve egy kattintással lehet tovább lépni a gazdag építészeti tervanyaghoz: ezen jól látszik az építészeti koncepció formálódása, és sok önmagában is élményszámba menő részletrajz. Ugyaninnen lehet eljutni akár az épület archív felvételeiig is.

Fent van az a kivételes forráscsoport is, aminek a váratlan felfedezése nagy szenzáció volt két évvel ezelőtt. Egy Kossuth téri lakásfelújításon egy fal mögött találták meg azt az adatbázist, mely a csillagos házakba zsúfolás okán vette számba a főváros zsidó és nem zsidó lakosságát címek szerint. Mivel a megtalált '44-es adatszolgáltatási ívek csak bizonyos kerületekre (Zugló, Angyalföld, budai hegyvidék) vonatkoznak, ilyen adat csak ezekre a városrészekre van. ezek azonban nem csak a felekezeti összetétel szempontjából érdekesek: felvették a lakásra, szobaszámra, fekvésre, bérleti díjra vonatkozó adatokat is, így rengeteg társadalomtörténeti témához, privát érdeklődésekhez nyújtanak korábban elérhetetlen információkat.

A Budapest Időgépnél az volt a cél, hogy ne csak bizonyos adatokat tegyenek kereshetővé, hanem rugalmas, élményszerű navigálást nyújtsanak interaktív térképeken, és összekapcsolják az adott helyhez kapcsolódó, különböző helyen és időben keletkezett, különböző gyűjteményekben őrzött tartalmakat – mondta Sipos András, a Levéltár főosztályvezetője.

Az Időgép – Térképek részen önmagában tök izgalmas összehasonlítani a városszerkezetet különböző időszakokban. 1837-től 1937-ig négy időmetszetben vannak fent a térképekek, ezeken a korabeli nevekre lehet keresni. Mindegyik térkép az elérhető legrészletesebb, a várost telek részletességgel ábrázoló térkép alapján készült. Ezek olyan nagy felbontásúakk, hogy fizikailag kiterítve így soha nem láthatnánk a várost.

Ezek alapján készült el Budapest vektoros történeti térképe. Nem csak a mostani címek alapján lehet keresni, hanem bárhogy, ahogy a korabeli térképeken megjelent, akár a hajdani iskolákra, de ha egy kicsit fejlesztik még a rendszert, lehet, hogy majd a hajdani bordélyházakra is. Ezek még csak a kezdetek, hogy milyen ütemben sikerül majd továbbtölteni a rendszert, leginkább a pénzen, NKA-támogatásokon, pályázatokon múlik, meg a ráfordítható munkaórákon, a kézzel írt sok folyóméternyi irat digitalizálása, olvashatóvá és kereshetővé tétele nem kis meló.

Ha menni fog, Budapestnek legalább a múltja újra elég menő lesz. Mint a rendezvényen a Fortepanban is meghatározó, városi „stakeholder” Török András mondta:

Lusta emberként örülök neki, hogy eljött a lusta k ideje a történelemben. Akiknek vannak jó ötleteik, de egy zártnak gondolt intézménybe nem mennének be. Hálás vagyok a levéltárnak, hogy ilyen lusta kutatóként nem nekem kell elmennem valahova, hanem ők jönnek el a nappalimba ezzel a sok ajándékkal.