Salamon
12 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Hogyan kerültek Rákosi művei tiltólistára a Rákosi-korszakban?

105485
2018.01.20. 23:37
Az 1950-es években megszokottá vált az a gyakorlat, hogy az ilyen vagy olyan indokkal nemkívánatossá vált szerzők műveit tiltólistára tették. Az azonban, hogy a korszaknak nevet is adó Rákosi Mátyás egyes művei is indexre kerültek, némileg meglepő lehet.

A Rákosi-korban kiemelt pártfeladatnak számított a rendszerhez hű káderállomány kinevelése és irányítása. A folyamatos káderképzés a régi felső-, és középvezetők elleni (sokszor erőszakos) fellépés miatt állandó emberhiánnyal küzdött. Ezen felül a rendszer sajátossága volt az is, hogy az élet minden területén gondoskodni kívánt az ideológiai nevelésről. Cikkemben azt kívánom röviden bemutatni, hogy az általam vizsgált üzem, a Ganz Hajógyár MDP Pártbizottságában a kádernevelésnek milyen volumenű buktatói voltak.

A Rákosi-rendszer egyik fő tulajdonsága az volt, hogy a munkahelyi-, és a magánéletet egyáltalán nem kezelték külön, és a munkavállaló családtagjainak státusza, végzettsége vagy politikai múltja mind-mind számíthatott a pártbizottság számára. A kérdéssel egy korábbi cikkemben részletesebben itt foglalkoztam, álljon itt annyi összegzésként, hogy az állampárt számára olyan körülmények is döntőek lehettek, amelyek a munkavállalón nem múltak (pl. az apa foglalkozása), vagy az, hogy mit tett a második világháború előtt és alatt.

Az oktatás kérdése az a döntő feladat melyről Rákosi elvtárs is beszélt, az oktatást ki kell domboritani, hogy olyan arányokat öltsön, hogy meg tudja oldani egy növekedő káderproblémánkat, (...) A pártitkár feladata hogy döntő szempontként vigye az oktatás vonalát. Kell beszélnünk arról, hogy megvizsgáljuk az oktatás felelőseinek valláshoz való viszonyát. Mert ahogy Rákosi elvtárs mondotta, akinek a valláshoz való viszonya jó, nem lehet jó kommunista.

(HU BFL XXXV. 136. 1. doboz 1949. október 7-ei pártbizottsági ülés jegyzőkönyve)

Folyamatosan visszatérő problémát jelentett, hogy a különböző rendezvényeken, úgymint a bolsevik forradalom évfordulóján, november 7-én, vagy május 1-én és április 4-én a felvonulók viselkedése nem volt kielégítő.

A pártbizottsági iratokból kiderül, hogy vissza-visszatérően napirenden voltak a lógások, a rendezvények végére ittas munkások kisebb botrányai, az ezekből fakadó verekedések illetve a munkásság általános motiválatlansága.
1949. november 4-ei pártbizottsági ülés jegyzőkönyve, részlet
1949. november 4-ei pártbizottsági ülés jegyzőkönyve, részlet
Fotó: HU BFL XXXV. 136. 1. doboz

Ezt persze a párt (helyi) vezetősége nem verte nagy dobra, de tudott róla. Tekintve, hogy a Rákosi-korszakban többnyire különböző vádakkal, illetve erőszakkal válaszoltak a felmerülő problémákra, ez azzal is együtt járt, hogy a rendszer a saját kádereit is eltávolíthatta ezekben az esetekben. Ez a gyakorlat érthetően tovább rontotta a meglévő viszonyokat. Rákosi Mátyás 1949. augusztus 31-ei beszédében ezt a következő mondatokkal summázta:

A munkásigazgatók egy részénél azt tapasztaljuk, hogy kikerülik a népszerűtlen feladatokat, amelyekhez a munkafegyelem is tartozik, s helyette bratyi-szellemet honosítanak meg, amellyel a munkásigazgatók úgy akarnak népszerűséget biztosítani, hogy elnézik a hibákat.  

(HU BFL – XXXV.95.a, MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései, 1949. augusztus 31. Rákosi Mátyás hozzászólása, 75. o.)

A káderesek munkája ezer szálon kötődött az Agitációs és Propaganda Osztályokéhoz, amely a centralizált rendszerben felülről kapta a szellemi útmutatást. A "nemzetközi helyzet fokozódásának" következtében azonban ezek aszerint változhattak, ahogy a felsőbb vezetés is változtatta hivatalos véleményét. A helyi agitproposok ezeknek  megfelelően módosították mind a munkásoknak közvetített pártpropagandát, mind pedig a káderképzés "tananyagát" is.

Jóború Magda kommunista politikusnő beszédet mond a Táncsics Mihály úszódaru vízrebocsátásának alkalmából a hajógyárban 1948. április 15-én
Jóború Magda kommunista politikusnő beszédet mond a Táncsics Mihály úszódaru vízrebocsátásának alkalmából a hajógyárban 1948. április 15-én

Az 1953 után bekövetkező változások ugyan az elvárásoknak és várakozásoknak nem megfelelő eredményeket hoztak, de legkeményebb terror korszakának véget vetettek. A "Rajk-banda" terveiről vagy a Tito-féle Jugoszlávia árulásáról szóló kirohanások elmaradtak, és ezzel párhuzamosan kerültek indexre azok a kötetek is, amelyek a kommunista pártnak kényelmetlenek lettek 1955-re – többek között olyanok is, amiket maga Rákosi jegyzett szerzőként. Az alábbiakban közlünk egy, a tiltásról szóló korabeli tájékoztatót – a címek között nem egy olyan van, amely A tanú című filmbe is bekerülhetett volna.

Kedves Elvtársak!

Mellékelten megküldjük az indexre tett politikai műveket a Pártmunkás könyvtárból.

  1. Rajk László és társai a népbíróság előtt.
  2. A Vatikán romániai ügynökeinek kémpere.
  3. A varsói békekongresszus.
  4. A Vatikán csehszlovákiai ügynökeinek kémpere.
  5. A békéért, Németország egységéért és a szocializmus építéséért.
  6. Boldizsár István: Összeesküvés a magyar nép ellen
  7. Kristóf István: Az amerikai imperializmus Nikosz Beolianisz hóhéra
  8. Liu-Szao-Csi: Internacionalizmus és nacionalizmus
  9. Jermasev: Az "Európai Tanács" az amerikai imperializmus támadó terveiben
  10. A jobboldali szociáldemokrácia az imperializmus támasza
  11. Rákosi Mátyás: A jugoszláv trockisták az imperializmus rohamcsapata
  12. A Titó-banda az imperialisták ügynöksége
  13. A Titó-banda az imperialisták kémszervezete
  14. Desanti: Titóék arca és álarca
  15. Boriszov: Rahovics gestapója
  16. Kriszanov: A jugoszláv nép az amerikai imperializmus fasiszta bérenceinek igájában.
  17. Klugman: Trockijtól Titóig.
  18. Köszev: Titóék álarc nélkül.
  19. Dénes István: Hogyan árúsítják ki a Titó-banda Jugoszláviát az Egyesült Államoknak
  20. Noval: Titót szolgáltam
  21. Visinszkij: Harc a békéért.
  22. Csesznokov: Lenin és Sztálin a proletárdiktatúra államformájáról
  23. Ninc: A népidemokrácia néhány problémája
  24. Rubinstein: Az amerikai imperialisták atomdiplomáciájának kudarca
  25. Farberov: A népidemokratikus országok alkotmánya
  26. Rubinstein: Sztálin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségértől
  27. Nagy Imre: MDP III. Kongresszusán tartott előadói beszédének külön kiadványa
  28. Farkas Mihály: Az új szakasz és a politikai tömegmunka feladatai.

Összesen 47 db kötet.

Elvtársi üdvözlettel: 

B.J. 

Párt Végrehajtó Bizottság

(HU BFL XXXV. 136. 5. doboz 1955. augusztus 6-ai levél.)

Borítókép: kommunista propaganda 1949-ben. Fotó: Hámori Gyula / Fortepan.

A cikk az Index és a Napi Történelmi Forrás (www.ntf.hu) együttműködésből jött létre, olvassa az ő cikkeiket is!