Júlia, Rita
13 °C
26 °C

Náci volt, gyerekeket küldött a halálba Hans Asperger

2018.04.19. 16:40

Nincs mit rajta szépíteni: Hans Asperger osztrák orvos, gyógypedagógus, egyetemi tanár, aki először írta le 1944-ben a később róla elnevezett Asperger-szindróma kórképét, náci volt. Nyolc évig tartó kutatás végén vonta le ezt a következtetést a Bécsi Orvosi Egyetem kutatócsoportja, derül ki The Guardian cikkéből.

A Herwig Czech vezette kutatás feltárta többek között, hogy az autizmus-kutatás úttörője részt vett a III. Birodalom eutanázia-programjában, és gyakorlatilag gyerekeket ítélt halálra azzal, hogy életre alkalmatlannak nyilvánította őket a náci birodalom fajtisztasági elméleteit érvényre juttatva. Czech és társai a kutatás eredményeit egy 43 oldalas tanulmányban foglalták össze, és a Molecular Autism című szaklapban hozták nyilvánosságra.

A bécsi egyetem kutatói idáig érintetlen dokumentumokat – többek közt Asperger személyes feljegyzéseit és klinikai kórlapokat – olvastak át behatóan.

Az így összeállt képből egy olyan tudós alakja bontakozik ki, aki mélyen egyetértett a náci ideológiákkal.

Az iratokból kiderült, hogy Asperger rendszeresen gyerekeket küldött az Am Spiegelgrund klinikára, ami a III. birodalom eutanázia-programjának egyik gyűjtőhelye volt, és ahol 1940 és 1945 között csaknem nyolcszáz életre alkalmatlannak nyilvánított gyermek vesztette életét, köztük sokat a hírhedt gyermekeutanázia programban öltek meg.

A dokumentumok alapján Asperger szenvtelen, sőt kíméletlen embernek tűnik. Csak egy kiragadott példa: előkerült például egy agyvelőgyulladásban szenvedő hároméves kislány fotója, akit azzal a megjegyzéssel küldött tovább az Am Spiegelgrund klinikára, hogy mivel gyógyíthatatlan, "elviselhetetlen terhet jelentene anyja számára". Herta Schreiber három hónappal később tüdőgyulladásban halt meg a hírhedt eutanáziaklinikán. Egy sor olyan kóreset lapjai is előkerültek, amik szerint szexuálisan bántalmazott gyerekeket vizsgálva, az áldozat gyermeket tette felelőssé Asperger a történtekért. Más kórlapokon a megállapított diagnózis nyíltan antiszemita sztereotípiák alapján íródott.

Arra vonatkozólag nem találtak bizonyítékot a bécsi kutatók, hogy Asperger szándékosan küldött volna halálba általa autisztikus pszichopataként leírt pácienseket, de az általa felállított diagnózis sokuknak jelentett komoly terhet még a II. világháború vége után is. (Hans Asperger egyébként még harminc évig praktizált, kutatott és tanított, többek között az Egyesült Államokban is, míg 1980-ban, 74 éves korában, az osztrák gyógypedagógiai társaság elnökeként hunyt el.)

Mi legyen a névvel?

A Molecular Autism szaklap szerkesztői közös nyilatkozatot adtak ki a kutatással kapcsolatban. Ebben üdvözölték a bécsi egyetem erőfeszítését, ami évtizedek óta zajló, Asperger tevékenységét és szerepét boncolgató viták végére tehet pontot.

Hogy továbbra is marad-e Asperger a neve az autizmus enyhébb formájának tartott kórképnek, még nem tudni. A Molecular Autism szerkesztői arra mutattak rá, hogy amikor 1981-ben először említette így Lorna Wing a betegséget, még nem lehetett tisztában Asperger bűneivel, és az autizmuskutatók sem tudhattak arról, hogy Hans Asperger milyen szerepet töltött be a náci Németország kényszersterilizáló és aktív eutanáziát folytató klinikai programjában.

Ezzel kapcsolatban Herwig Czech elismerte, hogy az Asperger-szindrómában szenvedő gyerekek családtagjai valószínűleg fájdalmasnak, nyomasztónak találják a náci vádakat, de úgy véli, helytelen lett volna visszatartani a megszerzett információkat. Megnyugtatásképp hozzátette, hogy arra nem utal semmi, hogy Asperger autizmussal kapcsolatos, nemzetközileg is elismert kutatásaira bármilyen hatással lettek volna a nácik gyilkos eszméi. Czech szerint nem biztos hogy célravezető lenne kitörölni Asperger nevét a tankönyvekből, inkább a múlttal való szembenézésre kellene felhasználni a most megszerzett tudást.