Etelka, Aletta
-5 °C
0 °C

Középkori hamisítvány lehet a torinói lepel

2018.07.18. 21:45

A legújabb törvényszéki vizsgálat szerint alighanem középkori hamisítvány lehet a Krisztus halotti lepleként számon tartott torinói lepel. A többek között vérnyom-elemzést alkalmazó, valamint egy önkéntes és egy próbababa bevonásával végzett nyomozás eredményeit a Journal of Forensic Sciencesben publikálták.

A torinói lepel néven híressé vált ereklye a legenda szerint Názáreti Jézus halotti leple. Az evangéliumok tudósítása szerint Krisztus testét gyolcsba csavarták az után, hogy levették a keresztről, majd ebben is temették el.

A 4,37 méter hosszú, 1,1 méter széles, halszálkamintásan szőtt lenvásznon egy körülbelül 1,75 méter magas, szakállas férfi testének lenyomata rajzolódik ki, akit láthatóan megkínoztak. Erre utalnak a fején, a kezén és a lábfején található sérülések, valamint egy szúrt seb a szív tájékán.

Az ereklye eredetiségét eddig nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, a tudósok a mai napig vitáznak róla. Az mára biztossá vált, hogy a lenyomat nem festmény, de az továbbra is kérdéses, hogy pontosan mely korból származik. A római katolikus egyház hivatalosan nem foglalt állást a lepel eredetiségét illetően.

A szkeptikusok szerint a vászon egy mesterien kivitelezett középkori hamisítvány. Az 1988-ban elvégzett szénizotópos kormeghatározás szerint az 1260 és 1390 közti évekből származik, de a vizsgálat eredményének pontosságát sokan megkérdőjelezik.

A mostani vizsgálat kizárólag azokra a vérnyomoknak vélt vörös foltokra koncentrált, amik az áldozat bal kezén és alkarjain lévő sebekből, valamint a Biblia szerint egy lándzsa okozta oldalsó sérülésből származhatnak.

A vizsgálatban az önkéntes csuklójára illesztett apró cső segítségével szimulálták a keresztre feszítésnél használt szög okozta sebből csepegő vért. A lándzsa okozta oldalsó sérülésből származó vér folyási irányát a próbababán vizsgálták. Az elemzések azt mutatták, hogy a sebekből eredő vér folyási iránya nem egyezik meg a lepelről készített nagyfelbontású képeken látható foltokkal, hiába vett fel különböző fekvő pozíciókat az önkéntes.

Az amerikai, nagy-britanniai és svájci egyetemek kutatói által elvégzett 1988-as tesztek eredményét a hívők egy része megkérdőjelezi, arra hivatkozva, hogy a leplen végzett helyreállítási munkálatok az elmúlt évszázadokban befolyásolhatták az eredményeket.

Az olaszok által La Sacra Sindoneként emlegetett leplet a torinói Keresztelő Szent János székesegyházban őrzik és csak különleges alkalmakkor tárják a nyilvánosság elé.

(MTI)