Választási csömör a gyalázatos praktikáktól
Mit akar az ügyvéd? Természetesen képviselő lenni • Nem iszik már a cár a hadsereg egészségére • A levegőből élelmeznék egész Párist • Tragédiába torkollott a cirkuszi medveszám. Esti Ujság, 1914, március 4. (Lapszemlénk a korhű írásmódot, helyesírást tükrözi.)
Ne politizáljunk!
Az ügyvédi kamara közgyülésén elhangzott az a fölszólalás, hogy a kamara foglalkozzék az ügyvédi rend erkölcsi és gazdasági érdekeivel, de ne politizáljon.
Éppen a kamara ne politizáljon? Nálunk Magyarországon? Van olyan szakszervezet, testület, tudományos vagy áltudományos társaság nálunk, amely nem politizál? És ha politizálnak a mérnökök, orvosok, tanárok, tanítók, lelkészek, szabók, vargák és mézeskalácsosok (csak kellő számmal legyenek együtt), akkor éppen az ügyvédek övezzék föl magukat a szüzies megtartózkodás övével? Hiszen ők a született, a hivatásos, az ex asse politikusok.
Nincs az a kis fiskális, aki barna disznóbőrtáskájában ne hordaná a képviselői mandátum reményét.
Felektől sommás perekre még nincs meghatalmazása, a nemzettől a közügyek intézésére már van megbizása. Tegnap még sorra kilincselte azokat a „nagyfejüeket”, akik az ügyvédvizsgáló bizottságban ülnek és akiknek a nevét az utolsó pillanatban sikerült megtudnia. Ma már beiratkozott a pártkörbe és melegen érdeklődik az időközen megürült kerületek sánsz-ai iránt.
Nem szeretjük a hirtelen és éppen azért igazságtalan általánosítást. Világért sem mondjuk, hogy nincsenek a fiatalok és a középkoruak közt komoly emberek, akik egész életre szóló hivatásnak, egész ambiciót betöltő nemes küldetésnek tekintik az ügyvédkedést. De hány ilyent ismerünk? És hány amolyant?
Aki azt mondja, hogy a kamara ne politizáljon, nagyon behatóan foglalkozott politikával. Talán ebben a gyakorlatban csömörlött meg a politikától.
Látta a mi képviselőválasztásaink praktikáit, a terrort itt, a pénzelést amott, a közigazgatás barbárságát, a választók tudatlanságát, a jelöltek rosszhiszemüségét, a korteskedés gyalázatosságait.
És félrevonult attól, amit nálunk politikának mondanak.
A cár pálinkája
Eddig szokás volt, hogy az orosz cárnak katonai díszszemlék és szemlék alkalmával egy pohárka pálinkát adtak, amit a cár a hadsereg egészségére ürített ki. Most azonban a cári főhadiszállás parancsnoka levelet írt a hadügyminiszternek és közölte vele a cárnak azt a kívánságát, hogy ezzel a szokással hagyjanak föl. Azt hiszik, hogy a cár ezzel az elhatározásával az iszákosság ellen akar tüntetni.
Élelmezés repülőgépről
Eiffel mérnök repülőgépet szerkesztett, amelynek elsősorban az a föladata, hogy lehetővé tegye körülzárt városok és erősségek élelmezését. A gép sulya hétszázötven kilogram és hatszáz kilogram terhet vihet magával, ugy hogy egy ilyen géppel naponkint ezer ember számára lehet eleséget szállitani. Ha egy-egy gép naponkint többször megfordulhat, akkor szükség esetén Párist ötven ilyen repülőgéppel lehetne élelmezni.
Az állatszeliditő balesete
A Hamburgban szereplő Sarasani-cirkuszban tegnap az előadás közben egy medve megtámadta Dentrich Károly állatszelidítőt és összemarcangolta. Az állatszelidítőt a kórházba szállították. Fölépülésében nem bíznak.
Rovataink a Facebookon