Külföldi portékával rontják le a szegedi paprikát
Végveszélyben nemzeti fűszerünk: silány spanyol utánzatot árulnak szegedi paprikaként • Fitymáló fegyvernemek: baka és honvéd már nem is üdvözlik egymást • Korbáccsal és gyilkos lokomotívval fogadta a munkásküldöttséget a kegyetlen főmérnök. Esti Ujság, 1914, április 2.
Szegedi paprika
Tulajdonképpen az, ami nem helyeselni való, ott kezdődik, hogy másutt is terem paprika, nemcsak Magyarországon és főképpen Szögeden. Ezt a csípős és nemes fűszert magyar specialitásnak tanulta megismerni, szeretni vagy rettegni az egész művelt világ: ami az olasznak a makaróni, az angolnak a puding, a spanyolnak a nád, meg a viaszk, az nekünk a szegedi paprika.
Az uj áradat, amely a szegedi paprikaföldeket pusztulással fenyegeti, messziről jön, a büszke Hispániából, ahol szintén terem a paprika, igaz, hogy sokkal rosszabb, de viszont sokkal bőségesebben is, mint minálunk.
Ez a rossz, de sok paprika azután ravasz eltökéltséggel utnak ered, megérkezik Magyarországba, itt minden miniszteri engedelem nélkül szegedi paprikára magyarosítja a nevét és ennek a méltán igen becsült névnek a palástjában kirántja a valóságos szegedi paprika alól a gyékényt.
Agyonkulturálja az olcsóságával és kompromittálja a minősége silányságával, az íze tűz és zamat nélkül valóságával.
A hispániai piros áradat egy csomó dolgos, jóravaló, becsületes magyar ember exisztenciáját fenyegeti, akiknek a paprika-cserje a kenyértermő kalászuk, és fenyegeti közben egy világhírű magyar fűszer tisztességét.
Ez uj áradás veszedelmének nem szabad Szegedet elborítani. A spanyol paprika maradjon a hazájában, ahol a viaszk és a románc virul; minekünk itt jó, jobb is, amely a mi földünkön terem.
A huszár, a baka és a honvéd
Parancs a bajtársi viszonyról
Henneberg József báró, a szegedi 46. gyalogezred uj ezredese a legénységhez napiparancsot intézett, amelyben figyelmezteti a katonákat, hogy kötelességszerűen üdvözöljék egymást a különböző fegyvernemekhez tartozó katonák s vessenek véget annak a rossz szokásnak, mely szerint a huszárok, bakák és honvédek lehetőleg kerülik egymás üdvözlését, s ne fitymálják a különböző fegyvernemekhez tartozók egymást.
Amennyiben e rendeletnek nem lenne foganatja, az ezredes megtorlásul azt igéri, hogy ki fogja jelölni a városban azokat a helyeket, utcákat és tereket, ahol a különböző fegyvernembeli katonák egymástól elkülönítve sétálhatnak.
A mérnök szörnyű tette
A Bagdad-vasút építésénél alkalmazott munkások küldöttséggel járultak az építést vezető főmérnökhöz és néhány panaszukat akarták elmondani. A főmérnök azonban a munkások küldöttségét korbáccsal fogadta.
A munkások erre szerszámokkal és fegyverekkel az Eufratesz nagy hídján gyülekeztek, hogy a főmérnökön boszut álljanak.
A főmérnök erre egy lokomotívot indíttatott teljes sebességgel a hídon át, nem törődve a munkásokkal.
A gép kilenc munkást megölt, negyvenhármat sulyosan megsebesített. A munkások nagy része a vízbe ugrott és uszva akart megmenekülni, de legnagyobb részük odaveszett.
A munkások között, akik többnyire kurdok, roppant nagy az izgatottság. A főmérnök sietve menekült az aleppói német konzulhoz.
Rovataink a Facebookon