Érdekel a sport? Szereted a sikersztorikat?
Most 184 olimpiai arany történetét olvashatod el féláron!
- Tudomány
- A nagy háború
- 1914
- esti újság
- a nagy háború
- olimpia
- budapesti olimpia
- cigányprímás
- jótékonykodás
Nem vehetik el a budapesti olimpiát!
Harc az olimpiáért: a császári udvar Bécsnek kedvezne, de a magyar sport jobb az osztráknál. No meg meg is ígérték • Köszönet helyett sértés az adományozónak: nem kellett a cigányprímás öröksége • Tartozik-e névmagyarosítással a kinevezett? Esti Ujság, 1914, május 15.
Vetélkedés az olimpiádért
Budapest vagy Bécs?
Régi vágya a magyar sportvilágnak, hogy az olimpiai küzdelmek egyikét Budapesten tartsák. Régi ígéret alapján már befejezett ténynek vettük, hogy az 1920-iki olimpiai játékok Budapesten fogják összehozni a világ vetélkedő atlétáit s az irántuk érdeklődő idegenek légióit.
Most azonban a beavatottak ugy értesültek, hogy a bécsi udvar tett lépéseket az iránt, hogy Budapest helyett Bécsben legyen az olimpiád.
Ez, ha megfelel a valóságnak, csak fokozná a két főváros között való versengés keserűségét. Bécs hívei azt remélik, hogy a magas helyről jövő óhajtás révén elérik, hogy Magyarország lemond majd Ausztria javára az olimpiádhoz való jogról.
Fölkerestük Múzsa Gyula országos képviselőt, a magyar olimpiai bizottság elnökét, hogy megismerjük álláspontját.
Tudok ezekről a hírekről én is – mondotta tudósítónknak. Kijelenthetem azonban, hogy nem kell félteni a budapesti olimpiád sorsát.
Az olimpiai nemzetközi bizottság jegyzőkönyveiben le van szegezve, hogy Magyarország régi meghívás révén – s sporteredményei révén is – előjoggal bír egyik olimpiádhoz, most az 1916-iki játékokat is csak ugy kaphatta meg Berlin, hogy Magyarország előbb lemondott Németország javára.
Erről az előjogunkról ezuttal már nem fogunk lemondani – jelentette ki Muzsa Gyula. A magyar sport eredményeivel előbbre van az osztrák sportnál s ez döntő lehet előnyünkre. Egészen nyugodtak lehetünk tehát afelől, hogy Budapesttől Bécs nem veheti el az olimpiádot.
A cigányprímás öröksége
Az ezernyolcszázkilencvenes évek híres cigánya volt Erdélyi Náci szegedi prímás, aki szép vagyont muzsikált össze: kerek százezer korona értékű ház és föld maradt utána. Az öreg cigányprímásné, aki már élete végét látta közeledni, a napokban levelet írt Szeged város tanácsához és fölajánlotta jótékonycélu alapítványokra egész vagyonát. Harmincezer koronás alapítványt akart tenni azzal a céllal, hogy annak kamataiból három cigánygyereket taníttasson a város az országos zeneakadémián, huszezer koronát magányos urinők, ugyanannyit szemérmes szegények, a megmaradt összeget pedig szegény iparosok javára hagyta.
Özvegy Erdélyi Ignácnét felhívatta magához Gaál Endre rd. kulturtanácsnok, hogy megbeszélje az alapítványok ügyét. A megbeszélésnek az lett a következménye, hogy másnap az özvegy sürgős előterjesztést intézett a város tanácsához, melyben tudtára adta, hogy jótékony adományát visszavonja, mert ahelyett, hogy megköszönték volna, még durva sértésben is volt része. Amikor a kulturtanácsnok ugyanis elolvasta alapítólevelét, rákiáltott:
Minek az iparosoknak az alapítvány, hát a magányos urinőknek mi szüksége van rá? A cigánygyerekeknek meg mi ördögöt kell zeneakadémiára járni, megtudnak azok anélküli is lenni. Muzsikált a maga ura eleget.
Erdélyi erre sarkon fordult, otthagyta a nekivörösödött tanácsnokot és másnap visszavonta az alapítványokat.
A közönség üzenetei
Magyar neveket!
Tekintetes Szerkesztőség!
A fővárosi tanács tegnapi ülésén megválasztotta: Oberle, Szeyfert, Weiner, Kaiser, Markschneid, Kreutzer, Iskruljev, Peisner, Veigelsberg, Juvane, Belgrader, Weber és Nendwich idegen névre hallgató tanároknak, illetve tanárnőknek.
Szerény nézetem szerint a most nevezettek, ha már pályázatuk alkalmával nem tették meg, most, megválasztásuk után, megtehetnék azt, hogy magyar nevet vegyenek fel. Ez a legkevesebb, amit egy tanártól megkövetelni lehet.
Tisztelettel B. K., régi olvasója.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon