Ócsón adják a vörös sasrend negyedik fokozatát

2014.06.11. 20:32

Nagy üzlet a címadományozás, a német rangkórság megteremtette a titulusok feketepiacát • A kisebb vagy a nagyobb hadsereg a béke záloga? A katonai szolgálat ürügyén csapnak össze Franciaországban a militaristák és a demokraták • Megverte a fölháborodott közönség az ügyetlen torreádort. Esti Ujság, 1914, junius 11.

A német rangkórság

Áruba bocsátott címek és rendjelek

Sorra leleplezik a porosz cím- és rendjelvásár szégyennel teljes rendszerét. A cím- és rendjelhajsza abban leli magyarázatát, hogy a német társadalom, melyet évtizedeken át való következetességgel szoktattak hozzá a tekintély feltétlen és megalkuvás nélkül való tiszteletéhez, ma már csak azokban lát érdemeset és kiválót, akiknek neve mellett valamilyen cím díszeleg. A nemesi családokat Poroszországban, amellett, hogy még ma is kiváltságok illetik meg, szinte hódolatteljes rajongás és tisztelet övezi.

Ennek a dicsfénynek a sugaraiból kevés azoknak is jut, akik nemesi származással nem dicsekedhetnek ugyan, de a rengeteg professzori és tanácsosi címből egyet a nevük mellé bigygyeszthetnek.

Érthető, hogy ilyen körülmények között akadnak, akik nagy anyagi áldozattól sem riadnak vissza egy-egy címért vagy rendjelért és még természetesebb, hogy feltűnően szaporodott azoknak az eladósodott befolyásos egyéneknek a száma, akik örömmel használják ki ezt a helyzetet, vállalkozván a kitüntetések kijárására.

A Párisban letartóztatott rendjelszédelgő Moser Rothschild, aki évekig zavartalanul működött társával, Fass igazságügyi tanácsossal Németországban, sokszorosított árjegyzékkel árasztotta el a címekre sóvárgókat. Egy ilyen tarifa a berlini ügyészség kezébe jutott.

Érdekes a taksa, amely a kitüntetések árát tünteti föl. A porosz vörös sasrend negyedik osztálya például potom 8000 márkájába kerül az akadémikusoknak. Ötven-hatvanezer márkáért a kereskedelmi tanácsosi címet lehetett megszerezni, a porosz professzori titulusért 25000 márkát kel fizetni.

Akinek viszont nagyon sok pénze van és a kék vér társadalmi szférájába kíván fölemelkedni, négyszázezer márkáért porosz, 250000 márkáért pedig koburgi nemességet kaphat.

Most azon tanakodnak német kormánykörökben, hogy azokat az urakat, akik címeiket Moserék utján vásárolták, hogyan fosszák meg teljes csöndben a pénzért vett titulusoktól. A cím- és rendjelvásár azonban nagyon kiterjedt üzletág, amely minden óvintézkedés ellenére sem fog megszűnni addig, amíg több mint százötven különböző német rendjel és cím adományozása felett rendelkeznek a különböző német szövetséges uralkodók és amíg a német társadalom beteges sóvárgása a kitüntetések után alább nem hagy.

fortepan 54304
Fotó: Urbán Tamás / fortepan.hu

Militaristák és demokraták: éles harc a francia belpolitikában

Előre látható volt, hogy az uj francia kormánynak a hároméves katonai szolgálat lesz a próbaköve. Az általános választások alkalmával az ország többsége kétségtelenül a hároméves szolgálat mellett foglalt állást. Az agitáció (hogy a német haderő összemorzsolja a franciát, ha megmaradnak a korábbi kétéves szolgálat mellett) termékeny talajra talált. A radikális szociális párt jelöltjei nem is merték nyomatékosan hangsulyozni a híres pau-i programuk azon pontját, amely szerint a kétéves szolgálatra való visszatérést követelik.

A francia demokráciának ez a követelése, amely, amikor tavaly áttértek a hároméves szolgálatra, elveszítette ezt a csatát a konzervatívekkel, nacionalistákkal, militaristákkal és – az aggódókkal szemben.

A baloldal fölfogása szerint az állig fölfegyverzett Franciaország európai háborut jelent.

De ha Franciaország militarisztikus szempontból gyönge, akkor békében marad és neki is békét hagynak, míg a megtakarított hadügyi kiadásokat kulturális célokra fordíthatják. Az ellenkező tábor épp Franciaország gyöngeségében látja a háboru legbiztosabb rugóját. ha erős, ellenfelei nem merik megtámadni, ha gyönge, bizonyosan zsákmányuk.

Ez a két ellentétes felfogás viaskodik a kormány vajudásánál. Már Doumergue is azért mondott le, mert nem remélt többséget a baloldalon a hároméves katonai szolgálatnak. Az ő véleménye az volt, hogy a hároméves szolgálatot semmiféle kétértelmű nyilatkozattal nem szabad eltörölni. Clemenceau is így gondolkodik és Viviani is, aki e fölfogásnak nem tudott elegendő hívet szerezni a baloldalon és ezért visszaadta Poincarénak a megbízást. Ma talán nincs ember, aki meg tudná mondani, hogy a francia demokráciának és ellenfeleinek a hároméves szolgálat paravánja mögött folyó küzdelme miként fog végezni.

Botrány a bikaviadalon

Bordeauxban bikaviadal közben nagy botrány tört ki. Vasquez torreádor már tizenkétszer beledöfte kardját a bikába és még mindig nem tudott vele végezni.

Ügyetlensége miatta közönség annyira fölháborodott, hogy berohant a porondra és összevissza verte a torreádort.

Óriási verekedés támadt és csak a rendőrség tudta kiszabadítani Vasquezt a dühöngő tömeg kezei közül. Vasquezt sulyos sebesüléseivel kórházba vitték.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!