Nagy készülődéssel várja Szarajevó a trónörököspárt
Nagy készülődéssel várja Szarajevó a trónörököspárt • Ki kezdte a nagy európai fegyverkezési versenyt? • Az olcsón dolgozó fegyencek konkurrenciájától fél a kisipar • Móricz Zsigmond csalódott a színházban, inkább moziknak dolgozik. Esti Ujság, 1914, junius 27.
A boszniai hadgyakorlatok
Várják a trónörököspárt
A bosnyák fővárosban lázas előkészületek folynak a trónörököspár fogadására. Bosznia ki akart tenni magáért és ez az igyekezete sikerrel is fog járni. A trónörökös nejének budoárját és szalonját színdús bosnyák csipkék, hímzések, szíriai és indusmotívumokban duslakodó drapériák díszítik.
Szarajevóban a rendbiztosítására szigoru intézkedéseket tettek. Rendeletben tiltották meg a trónörökös utjába eső lakóknak, hogy ablakaikba virágot, vázát vagy más ingó holmit tegyenek.
A nagy hadgyakorlat, amelyet két hadtest végez Boszniában és Hercegovinában a trónörökös legfőbb vezénylete alatt, különös katonai fontossággal bír. Ennek a nagy hadgyakorlatnak az a föltevés szolgál alapjául, hogy a szerb és mondenegrói hadak törtek ba az annektált országokba.
Mindent jelent az, ha fel vagyunk készülve. A határon tuli nyugtalan álmodozások szempontjából csak jó lesz, ha ezek a gyakorlatok beigazolják, hogy nem lehet vétkezni a mi békeszeretetünk ellen.
Ki kezdte?
A nagy európai fegyverkezési verseny
Sokat vitakoztak arról, hogy az utóbbi időben „ki kezdte” a sebesebb tempóju fegyverkezést. A francia vezetőkörök azt állították, hogy nekik eszükbe sem jutott volna a három éves katonai szolgálatra való áttérés, ha Németország oly rendkívüli módon nem emelte vona föl katonai létszámát. Németországban a rendkívüli fegyverkezést a balkáni háboru után beállott helyzettel okolták meg. A Balkánon, mondották, uj erőtényezők keletkeztek és erre Németországnak felelnie kellett.
Most Godart francia képviselő azt mondja, az orosz fővárosban határozták el, hogy a francia katonának három évig kell szolgálnia. 1912. augusztus havában Poincaré, akkori miniszterelnök, Szent-Pétervárott meglátogatta a cárt, tőle kapta a három éves szolgálat eszméjét.
Védekezés a fegyencipar ellen
A magyar kisiparnak évtizedes sérelme: a fegyencipar. Az állam a letartóztatási intézetekben levő rabokkal a legkülönbözőbb ipari munkákat végezteti. Egy-egy magyar fegyintézet valóságos gyártelep. Éppen most fejeztek be a szegedi Csillag-börtön szomszédságában egy uj műhelytelepet, amely arányaiban és berendezésében a legmodernebb gyáréhoz hasonlatos.
A kisiparosokra nagy kárt jelent az állam legolcsóbb munkaerőinek versenye. Számtalan alkalommal nyilatkoztak meg ellene s most végre megígérték nekik a kérdés rendezését.
A megoldási tervezet szerint állami letartóztatási intézetek a jövőben csak olyan ipari terméket állítanak elő, melyekre az igazságügyi kormánynak van szüksége. Az igazságügyi nyomtatványok, a berendezési tárgyak jövőre is a fegyintézetekben készülnek, de eladásra kész ipari termékeket nem gyártanak.
Móricz Zsigmond mozidrámája
Móricz Zsigmond a télen Csokonai címmel darabot írt a Nemzeti Színháznak, amelyet Tóth Imre visszautasított. A kitünő író akkor megfogadta, hogy többet nem ír színdarabot, csak a moziknak fog dolgozni. Az első mozidrámáját már elkészítette: ez egy debreceni miliőben játszó népszínmű, melyet most jeleneteznek.
Rovataink a Facebookon