Tilos moziban bemutatni a trónörökös tragédiáját
Ferenc Ferdinándot gyász és dühtől kísérve temették el Bécsben • Tilos moziban bemutatni a trónörökös tragédiáját • Gróf Károlyi Mihály szerint idegen hadicélok kedvéért dobja magát a monarchia Németország karjaiba • Részeg lovász és napszámos támadta meg Czigány Dezső festőművészt, csak a revolvere mentette meg az életét. – Ezt írta a sajtó száz éve.
Bécsi temetés
Az est gyászlepellel húzta be az egész várost, drapéria, fekete, szomorú zászlók mind fölöslegesek, gyászol maga az éjszaka. Az idő is olyan kelletlen, mint aki elborult szemmel néz előre.
Az üzletek előtt nem égnek a lámpák, amelyek máskor fényárba zuditják a császárvárost, olyan álmos, ólmos minden.
Elkeseredéstől van átitatva a levegő, amelynek éle Szerbia felé fordul és amely már tegnap is tüntetésbe lobbant ki, amely ma folytatódni fog és holnap is.
Nem titok, nem kegyeletsértés, ha megemlítjük, a bécsi nép nem szerette a trónörököst. És csak a császár miatt. Nyílt titok, a trónörökös nézetei mindig ellenkeztek a császárral, mindig keresztezték az útját. A császár gyászol, nekünk is gyászolni kell! Körülbelül ez a gondolat alakítja át az embereket és csak igy lehet, hogy Estét és feleségét — igy egyszerűen, ahogy mondják — a legigazibb, a legmélyebb gyász kisérte utolsó útjára.
Úgy volt, hogy több fejedelmi személyiség is részt vesz a boldogult trónörökös gyászszertartásán. Majdnem az utolsó pillanatban azonban valamennyien úgy határoztak, hogy nem mennek Bécsbe. Különösen Vilmos császár távolmaradása keltett föltünést. Tovább az eredeti cikkhez.
Tilos moziban bemutatni a trónörökös tragédiáját
Az aradi rendőrfőkapitány betiltotta a trónörököspár elleni merényletről készített filmek bemutatását. Az aradi mozitulajdonosok e tilalom folytán csak a trónörököspár szerajevói látogatására vonatkozó részeket fogják bemutatni, míg azokat a részeket, amelyek a gyilkos merényletet örökítik meg, kivágják a filmből. Tovább...
Károlyi Mihály a monarchia hivatásáról
Gróf Károlyi Mihály a kíséretében levő képviselőkkel szombaton érkezik meg Newyork- ba. Gróf Károlyi ma hosszabb cikket közöl a monarchia hivatásáról. Azt fejtegeti, hogy az osztrákok kicsinyes féltékenysége meggátolta gróf Andrássy Gyula nagy koncepciójú politikájának érvényesülését: azt, hogy megnyerjük a Nyugat rokonszenvét és megnyerjük a Keletet, a Balkánt, természetes fejlődésünk egyedüli irányát.
Azáltal, hogy teljesen Németország karjai közé dobtuk magunkat, — írja — abba a helyzetbe jutottunk, amelyet a sakkozók pattnak neveznek. Németország érdeke: a katonailag erős, de gazdaságilag gyönge monarchia. Ezért aztán, ha Németország támogat is miket tőkével, csak azzal a kikötéssel teszi, hogy azt improduktív hadi célokra fordítsuk. Tovább az eredeti cikkhez.
Czigány Dezső festőművészt megtámadták
Hungária-körúti közbiztosság
Czigány Dezső, a kiváló tehetségű fiatal festő, aki a Százados-utcai művésztelepen lakik, a Hungária-köruton be akart térni Krausz Gyula fűszeresboltjába szivarért. Az üzlet ajtaját azonban elállotta Horvát János 36 éves lovász, akit, mivel részeg volt, a tulajdonos nem akart bebocsátani. Amikor Czigány Dezső az ajtóhoz ért, a lovász éppen torkonragadta Krausz Gyulát.
A festőművész rákiáltott a támadóra, mire az otthagyva a fűszerest, Cigány Dezsőre vetette magát és leteperte a földre.
Czigány kibontakozott a kezei közül, fölugrott és öklével hatalmas ütést mért az arcába. Közben a közeli „Kincsem” korcsmából kijött Horvát barátja, Geslechter Imre napszámos, aki nemrégen még rendőr volt. A hatalmas termetű napszámos rögtön rá is rohant Czigányra és le akarta gyűrni, közben pedig a lovász mindkét kezével megfogta a festő torkát és fojtogatni kezdte. Czigány Dezsőben még volt annyi hidegvér, hogy elővette revolverét, amelyet háromszor egymás után elsütött.
Mind a hármukat bevitték az őrszobára, ahol Geslechter összeesett. Czigány Dezsőt éjszaka elbocsátották a főkapitányságról, Horvát Jánost egyelőre még ott tartották. Tovább...
Mi ez?
Az Index és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésében ön minden nap hozzáférhet a száz évvel korábbi napi- és hetilapokhoz. Ha szeretne többet tudni az együttműködésről és érdekli, hol találhat további első világháborús dokumentumokat, olvassa el korábbi cikkünket. Az Arcanum első világháborús oldalát itt találja.
Rovataink a Facebookon