Több embert ölt meg, mint a fegyverek

2014.08.04. 14:22
Az első világháború környékén pusztító spanyolnáthánál halálosabb természetes úton kialakult biológiai fegyvert még nem látott az emberiség. Honnan jött ez a szupervírus? Hogy jelenhet meg egy ekkora járvány figyelmeztetés nélkül? Hogyan ölt meg ennyi embert? Miért okozhatta ez a halálos vírus a Nagy Háború végét? Hogyan segített a világháború a terjedésben?

1918–1919-ben felfoghatatlanul sok halálos áldozattal járó, hatalmas influenzajárvány pusztított az egész világon. A spanyolnáthának nevezett járványban többen haltak meg, mint bármelyik korábbi pestisjárványban. Inkább sci-finek hat, mint tudományos ténynek, hogy 50-100 millió ember, a világ akkori népességének 3-6 százaléka halt meg kevesebb mint 18 hónap alatt. Pontos számot nem is tudni a járvány hatalmas kiterjedése miatt, korábban 40-50 millióra becsülték az áldozatok számát, ma már inkább a százhoz közelítünk.

Összességében az influenzához köthetően sokkal többen haltak meg, mint magában a háborúban (ahol az áldozatok számát 35-60 millóra becsülik a civileket is beleértve).

Ez volt a legtöbb emberi áldozattal járó fertőző betegség, amit valaha feljegyeztek.

Az influenza köznyelvben spanyolnáthának keresztelt, H1N1 nevű törzse az első világháború alatt jelent meg. Félrevezető közkeletű neve onnan jött, hogy az aránylag semleges és szabad spanyol média pontosan követte a nemzeti helyzetet. Emiatt aztán akkor úgy tűnt, mintha Spanyolországban sokkal súlyosabb lenne az influenzajárvány, mint bárhol máshol. Bár a többiek hallgattak a témáról, Franciaország Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok ugyanúgy szenvedett. 

Teljes falvak haltak ki

Csak jóval a háború után derült ki, hogy az influenza valószínűleg először az osztrák és német csapatokat sújtotta, még azelőtt, hogy elérte volna a civil lakosságot, majd elterjedt volna a szövetséges csapatok között is. Az eredmény mindkét oldalon brutális volt, és sok történész szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy véget ért az első világháború.

Spanish flu death chart.png

A Nagy Háború utolsó nyarán az influenza hatalmas erővel tombolt: eljutott mindenhova, ahová emberek utaztak, még a Föld legtávolabbi területei sem voltak biztonságban. A mikronéz-polinéz szigetvilágban óriási pusztítást végzett, Nyugat-Szamoa lakosságának kilencven százaléka megfertőződött, húsz százalékuk meghalt, mindössze két hónap alatt; Tonga lakosságának 8, Nauruénak 16, Fidzsiének 5 százalékát ölte meg. Alaszkában teljes falvak haltak ki. A H1N1 még a pestis halálos hatékonyságát is felülmúlta.

Az 1918-as influenza máshogy ölt, mint a többi ismert törzse: nagyon fertőző volt, aki érintkezett vele, az 50 százalékos eséllyel elkapta. Halálozási aránya szintén kiugró: a fertőzöttek húsz százalékát ölte meg, míg a korábbi törzsek csak 0,1 százalékos mutatóval dolgoztak. Potenciálisan megölt fiatalokat, húsztól negyven éves korig, viszont az idősebbeket aránylag megkímélte. Mindemellett különösen halálos volt a terhes nőkre nézve: egy terhes nő ugyanis 23-71 százalékos eséllyel belehalt a betegségbe.

Nem tudni, honnan jött

Az elmúlt évtizedekben rengeteg orvosi és történészi munkát publikáltak a témában, valójában azonban még mindig nem tudjuk, hogy pontosan honnan származik ez a vírustörzs. Több tudós szerint Kína lehet az ősforrás, ahol még ma is gyakran meglehetős közelségben élnek egymáshoz a háziállatok és emberek. Ez az a megfelelő biológiai keverék, ahol az új influenzavírusok ki tudják alakítani fontos képességüket: átterjednek az állatokról az emberekre, ezzel sok olyan betegséget okoznak, ami ellen az emberiség korábban nem fejlesztett ki védelmet.

Mark Osborne Humphries katonai történész ugyanerre a következtetésre jutott levéltári anyagok alapján: az influenza 1917-ben Kínából indult, majd katonai útvonalakon bejárta a földgolyót, hatalmas sebességgel végighaladva a nyugati fronton . Más történészek, például John Barry, úgy gondolják, hogy a vírus egy kansasi sertésfarmról származott, az USA közepéből. Az osztrák politológus, Andrew Price-Smith esküszik rá, hogy az eredet 1917, Ausztria.

Gyilkológéppé alakult

Függetlenül attól, hogy honnan származik, 1918-ban a vírus gyorsan mutálódott az emberiség hatékony gyilkosává. Ez furcsa jelenség: a kórokozók általában idővel kevésbé veszélyessé fejlődnek. Ennek több oka van:

Mi az a virulencia?

Az élősködő életmódot folytató lények (vírusok, baktériumok vagy eukarióták) képessége a megfertőzött gazdaegyed túlélési és szaporodási sikerének csökkentésére.
A fogalom evolúciós-ökológiai szempontból jellemzi a fertőzés hátrányosságát. A virulencia fogalma jelentősen átfed a patogenitás fogalmával, de nem azonos vele.

(Wikipedia)

  • A vírusok egyensúlyozni próbálnak aközött, hogy nagyon nagy valószínűséggel jussanak át következő áldozatukba, megfelelő befogadókat találjanak a gyors másolódáshoz (ez a fertőzőképesség).
  • A kórokozók nem akarják megölni a befogadókat, viszont amikor a fokozott szaporodás nem csökkenti a virulenciát (a pusztítási képességüket), gyakran sokkal halálosabbá válnak. Viszont, ha egy kórokozó annyira halálossá válik, hogy megöli a fertőzöttet, mielőtt újakat megfertőzne, a járvány hamar véget ér, és az aktuális vírustörzset felváltja egy kevésbé halálos változat.

Pontosan ezt figyelték meg 1950-ben Ausztráliában, ahol vírussal próbáltak megszabadulni a felelőtlen betelepítés következtében a kontinenst elárasztó nyulaktól, amelyeknek nem volt természetes ellenségük, ezért szinte korlátlanul szaporodhattak. Az ellenük használt vírussal, a mixomatózissal szemben azonban pár év alatt nemcsak a nyulak lettek ellenállóbbak, hanem maga a vírus is kevésbé halálossá fejlődött.

Az 1918-as vírus véletlen szövetségesnek köszönheti, hogy sokkal halálosabbá vált korábbi társainak:

az áldozatok saját immunrendszerének.

Bár a mechanizmust még mindig nem értjük teljesen, a kutatók szerint az 1918-as influenza úgynevezett helyi pozitív visszacsatolást, citokinvihart volt képes kiváltani: a szervezet védekezőmechanizmusa ilyenkor túlműködik, annyira, hogy az már ártalmas. A kutatások szerint (bár a tudósok között ebben a kérdésben azért vita van) konkrétan ez okozott haláleseteteket a spanyolnáthán kívül:

A leggyorsabb halálokat a citokinvihar okozta a tüdőben: az áldozat a saját testnedveitől fullad meg pár órán belül. Azokat, akiket egy hétig vagy tovább gyengített a vírus, általában másodlagos bakteriális fertőzés ölt meg. Ez az immuntúlműködés okozta a vírus áldozatainak furcsa demográfiáját is: a fiatal felnőttek szervezete adja a legerősebb választ a fertőzésekre, ami egybejátszik a halálozási aránnyal ebben a csoportban.

A háború ágyazott meg a szupervírusnak

Amikor stresszes emberek nagy tömegben összejönnek, akár az egyetemi hallgatók a kollégiumokban, menekültek menekülttáborokban, elítéltek börtönökben, betegek kórházakban, zsúfoltságuk és legyengült immunrendszerük remek táptalaj a kórokozónak, könnyedén erősödhetnek.

A kórokozók (szemben az emberekkel) könnyen mutálódnak, nagyon rövid idő alatt óriási számú utódot hoznak létre. Az utódok pedig olyan mutációkat hordoznak, amelyek növelik a másolási vagy a szóródási képességet, hogy megnyerjék a fertőzési versenyt. A H1N1 kiváló terepet talált, amikor megfertőzte a stresszes, gyakran alultáplált katonákat, akiket a lövészárkokban és a kórházakban zsúfoltak össze. A legvirulensebb influenzatörzs akkor terjedt el, amikor a beteg katonákat katonai kórházakba szállították további ápolásra. Néha több ezer kilométerre, míg a kevésbé veszélyes törzzsel fertőzöttek maradtak a lövészárokban.

Mint a legtöbb influenzajárvány, az 1918-as törzs is több hullámban ment keresztül az emberiségen. Mindegyik halálosabb volt, mint az előző.

  1. Az első hullám nagyon fertőző volt, de a tünetek enyhék voltak, sok orvos gondolta úgy, hogy igazából nem is influenzával áll szemben. Azok, akiket megfertőzött az első hullám, immúnisak lettek arra, ami ezután következett. Jól jártak.
  2. A második hullám 1918 augusztusában jött, valószínűleg egyszerre több helyen jelent meg. Azonosították Franciaországban, Sierra Leonéban és az USA-ban. Pont ugyanolyan jól terjedt, mint az első hullám, de sokkal halálosabb lett.
  3. Az emberek a háború végét ünnepelték, és köszöntötték otthon a katonákat, ezzel együtt megjelent a harmadik hullám. Nagyon jól terjedt és nagyon virulens volt, de mivel nem ért el néhány területet, valamint máshol átfedésben volt a második és a harmadik hullám, nehéz volt megkülönböztetni.  1918 végére kevésbé virulens vírussá fejlődött.

Azóta elmúlt száz év. A világjárvány sokat nyert a Nagy Háborúból, de a mai napig sok megválaszolatlan kérdés maradt: a vírus állatokból ered? Itt lépett be a sertések közé is? Hogyan volt képes azóta is egyedülálló módon körülbelül egy év alatt három hullámra? Miért fertőződött meg olyan sok 5-14 éves gyerek, és miért halt meg mégis kevés? A modern virológiai kutatások dacára ezekre a kérdésekre a mai napig nem tudjuk a választ, de a kutatók folyamatosan keresik a megoldásokat: egy tavasszal megjelent tanulmány szerint például a fiatal felnőtteket azért súlyotta annyira a spanyolnátha, mert korábban (1889–1900) már megfertőzte őket H3N8 nevű kórokozó.