Nem kell nekünk Szerb-utca
A németek húsz kilométerre vannak Páristól • „A Hunok döngetik kapuidat” — írja az angol költő • Nem kell nekünk Szerb-utca: a lakók maguk keresztelik át a kényes utcaneveket • Úriasszonyok a sebesültápoló-tanfolyamokon. 100 éves hírek.
A németek húsz kilométerre vannak Páristól
Minden más eseményt túlnő jelentőségében az a hír, amely arról szól, hogy Maubeuge, Északfranciaország utolsó erődje is kapitulálni volt kénytelen a németeknek. A németek a megerősített várossal együtt negyvenezer francia katonát ejtettek foglyul és azonkívül négyszáz ágyút és egyéb nagymennyiségű hadianyagot zsákmányoltak.
Ezek után már csak egy nagy, még nagyobb csapás vár a franciákra: a németeknek Párisba való bevonulása. Ennek az ideje is rohamosan közeleg most már, ezt érzi a kormány és a vert francia hadsereg is, amely utolsó emberéig kétségbeesetten készül a fenyegetett főváros védelmére. Tovább... (Népszava)
Angol háborús poézis
Az angol sajtó egyre hevesebb hangon ír. Angliának hivatalosan babérral kitüntetett költője, Brigghs Róbert, a Timesban azt írja, hogy ez nyilván a Krisztus és az ördög közti háború és hogy az angol népnek be kell látnia azt, hogy az ő háborúja szent háború. Kipling Rudyard pedig azt írja a Timesban: „Emelkedj fel és indulj háborúba, mert a hunok döngetik kapuidat.” Tovább... (Pesti Hírlap)
Nándorfehérvár- és Szabács-utca
Míg egyes utcákat a fővárosi közmunkák tanácsa annak rendje és módja szerint átkeresztelt a háború következtében, addig néhány utcának a nevét hazafias érzésük sugallatára a hivatalos út mellőzésével maguk a lakók változtatták meg a saját kedvük és ízlésük szerint. Így kapott a minap uj nevet a Szerb-utca, amelyet Nándorfehérvár-utcának kereszteltek el a lakók s már ki is szögezték az uj nevet hirdető utcajelző-táblákat. Így cselekedtek a zuglóiak is, akik Szabács-utcának nevezték az Angol-utcát. A közmunkák tanácsa remélhetőleg jóvá fogja hagyni a nem hivatalos uton történt utcanév-változtatásokat. Tovább... (Pesti Napló)
Úriasszonyok és leányok az egyik budapesti sebesültápoló-tanfolyamon
A középen fekvő ifjú jelképezi a sebesültet s az orvostanár magyarázza a körülötte álló nőknek, hogy mi módon kell bekötözni a megsebesült testrészeket s mi módon kell ápolniok a beteg katonákat. Az úrinők nagy lelkesedéssel igyekeznek minél előbb megtanulnia a sebesültápolást, hogy a Vörös Kereszt kórházaiban megkezdhessék humánus és hazafias munkálkodásuk. Tovább a Tolnai Világlapjára.
Mi ez?
Az Index és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésében ön minden nap hozzáférhet a száz évvel korábbi napi- és hetilapokhoz. Ha szeretne többet tudni az együttműködésről és érdekli, hol találhat további első világháborús dokumentumokat, olvassa el korábbi cikkünket. Az Arcanum első világháborús oldalát itt találja.
Rovataink a Facebookon