Nemzetközi fenevadak rontottak a kis magyar kutyuskára

2015.11.12. 07:31

Mennyivel szórakoztatóbbak lennének az atlaszok, ha az országokat most is vicsorgó kutyákként, gyáva nyúlként, vagy simán csak disznóként ábrázolnák, ellenségeink randa pofájába pedig egy tengerből kinyúló páncélököl csapna oda. A politikai marketing még nem fedezte fel újra a lehetőséget, pedig száz éve mesterszinten művelték a propagandának ezt a térképészeti válfaját, igaz, bele is haltak a vonatkozó csetepatékba úgy húszmillióan. Első világháborús propagandatérképek az OSZK kiállításáról.

Az Országos Széchényi Könyvtár első világháborús propagandáról szóló kiállításához kapcsolódva egy külön rész szól a térképek korabeli mozgósító felhasználásáról. A kiállított darabok között a magyar, illetve a Monarchiában kiadottak mellett vannak németek, angolok, franciák, még hollandok is, szépen megmutatva, hogy egyik hadviselő fél és szorult helyzetben lévő semleges ország sem hagyta volna ki a lehetőséget, amit ez a műfaj nyújthat.

Leglátványosabbak azok a karikatúrák, amelyek állatfigurák képében ábrázolják a küzdőfeleket. Itt van például az Európai hajtóvadászat című német vagy osztrák mű, amelyiken a mi délceg katonáink szétkergetik az Antant csúf állatseregletét. A gall kakas és a szuronyok elől kullogó orosz medvén kívül további egzotikus lények veszik futóra: a belga nyúl, a japán majom vagy a marokkói teve sincs valami jó bőrben, de szegény szerb malacka kifejezetten rosszul néz ki egy puskacsővel a feje mellett. A mi propagandánkban a déli szomszédot csak a disznókereskedők népének csúfolták, a sertés erre utal, de a többi, a térképet belakó állat is a jellegzetes nemzeti jelképeket és gúnyolódásokat jeleníti meg. Figyeljük csak meg az emberformájukat még őrző semleges országokat, hogy gukkerezik a szörnyű állatviadalt:

Hasonló tematika a másik oldalról, egy régi gyerekdalra hangszerelve: A Figyelj! Figyelj! Ugatnak a kutyák! figyelmeztetéssel megjelent térképen az angol buldog francia uszkár haverjával félelem nélkül ront a német tacsira és az osztrák-magyar keverékre, a neutrálisan kétfejű skandináv kutyuli pedig érdeklődve figyeli, ahogy a megállíthatatlan úthengerként közeledő nagy orosz medve már nyalogatja a szája szélét, hogy hátulról harapjon bele szerencsétlen kis központi hatalmi ölebekbe.

Ha rákattintanak a képre, a galériában több hasonló darabot is találnak még (az egyiken a törököket csúnyán felültetik egy puskaporos hordóra), de ezt az egyet még hadd tegyem ide, különös tekintettel a vodkával támadó rettenetes orosz szörnyetegre és a semmivel sem törődve pipázgató portugál alakra.

A térképek persze csak egy pici részét jelentik az első világháborús propagandagépezetnek. Nem véletlenül szentelnek ennek a témának egy album után most önálló kiállítást: a totális háború propagandája radikálisan új és mindenkire kiterjedő volt, a hátország támogatásának fenntartása nélkül egyik résztvevőnek sem lett volna esélye kitartani.

Az ellenség aljasságát (és persze saját maguk humánus voltát) kidomborító térképek mellett egy másik altípus Európa háború utáni újrafelosztásának terveit mutatja be. Miközben mindenki a területek igazságosabb elosztását és az elnyomók megbüntetését hangoztatta, a lehetséges következményeket a felek erősen eltúlozva vázolták a közvélemény felé. Lényeges különbség, hogy míg az antant vezetői győzelmük esetén egy nemzeti alapon szétdarabolt Közép-Európában gondolkodtak, a központi hatalmak saját maguk teljes megsemmisülésével riogatták a hátországot.

Ezen az Európa egy lehetséges újrarajzolását mutató 1915-ös francia térképen Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásának tervei szerepelnek, a térkép szélén emlékeztetőül felsorolják az elnyomott népeket is: ezek eszerint az olaszok, szerbek, románok, dánok, lengyelek és az elzász-lotaringiaiak.

Nekünk viszont valószínűleg a majdani magyar határok a legérdekesebbek. Mint látszik, kelet-nyugati irányban a trianoninál is kisebb részt hagytak volna meg, így valahol Hévíznél húzódott volna az osztrák-magyar hatát. Az elnagyolt vázlat nem feltétlenül alaposan végiggondolt tervezetet mutat be, a cél a nagyközönség meggyőzése volt a háborús célokról, de érdekes, hogy itt még Csehszlovákia helyett csak egy szűken mért Csehországról van szó, a Felvidék nagy része Magyarországnál maradna.

Akárcsak ezen az egy évvel későbbi magyar térképen, mely nagyjából a francia elképzeléseket mutatta be. Az „Ekkép akarták ellenségeink Európát a háború után alakitani” című műben egyértelműen a Tisza vonala a rémképekben szereplő román-magyar határ, de az értelmezést az európai országok kilátásba helyezett nyereségeinek és veszteségeinek a rövid leírása is segíti. „E mű hadiemlékül megőrzendő” — áll a térkép hátoldalán. Az érte befolyt összegből tengeralattjárót szerettek volna vásárolni.

A Propaganda az első világháborúban kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban március 20-ig van nyitva, keddtől szombatig 10 és 19 óra között.