200 éve lett vége a magyar középkornak
További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
1848 április 11-én írta alá V. Ferdinánd magyar király (és még egy csomó minden, többek között ausztriai császár meg Bregencz grófja meg Fel- és Al-Luzsicza őrgrófja stb.-stb.) azokat a törvényeket, amelyeket az utolsó magyar rendi országgyűlés fogadott el. Az alig három hét alatt megszavazott törvények alapjaiban forgatták fel a magyar világot. A középkori szerkezetű alávetett tartományból autonóm alkotmányos monarchia lett. Míg addig a magyarok túlnyomó többsége földesurának kiszolgáltatott rabságban élt, az új törvények szellemében szabadokká váltak. A törvények tökéletlenek voltak, sok kérdést nem rendeztek, érezhető rajtuk a kompromisszumok nehéz terhe, ráadásul a császári csapatok támadásai miatt normális működésüket nem is sikerült kipróbálni. Mindezek ellenére az áprilisi törvények a magyar történelem valószínűleg legfontosabb rendszerváltását hozták.
A 31 törvénycikkely aláírására V. Ferdinánd Pozsonyba, az országgyűlés színhelyére látogatott. Vele ment kijelölt utódja, Ferenc Károly főherceg és az ő fia, az alig 18 éves Ferenc József is. Utóbbiról senki sem gondolta akkor, hogy decemberben trónra lép, és erőszakkal fordul Magyarország ellen. A királyi család tagjait nagy ováció fogadta Pozsonyban, és a Habsburg fők nem győzték dicsérni a magyarokat.
A nagy ünnepségek mögött azonban kényszeredettség is bőven volt. A saját jogaikat erősen korlátozó rendek közül sokan csak azért szavazták meg a változásokat, mert rettegtek az erőszaktól. A március 15-i pesti eseményeket kiszínezve mesélték nekik, komolyan féltek attól, hogy a parasztok kiegyenesített kaszával mennek a kúriáknak. Forrongott Bécs is és egész Európa, a napoleoni háborúkat lezáró európai világrend megroppanni látszott.
Az áprilisi törvények biztosították Magyarország autonómiáját: Magyarország kormányt kapott, a magyar miniszterek aláírása nélkül a király - illetve az őt képviselő nádor - nem hozhatott törvényeket. A magyar országgyűlést Pesten évente össze kellett hívni és amíg nem szavazzák meg a költségvetést, addig nem lehetett feloszlatni. Erdélyt és a Partiumot visszacsatolták Magyarországhoz. A külügyek maradtak szinte csak teljesen császári kézben, illetve a hadügyek felügyeletét nem teljesen tisztázták. Felállt viszont egy "nemzeti őrsereg" nevű fegyveres alakulat, ami lényegében a független magyar haderőt jelentette. Az egyik törvény határozott a magyar nemzeti zászló és címer használatáról.
Az országgyűlés összetétele és választása is gyökeresen változott. A rendi (születési jog alapján kijelölt vagy választott) képviselők helyett az alsóház népképviseleti jellegűvé vált. A választójogot cenzushoz kötötték: akinek vagyona, komolyabb ingatlana, diplomája volt, vagy városi polgár volt, az szavazhatott. A lakosság 7-9 százaléka kapott választójogot, ami akkoriban elég nagy demokráciát jelentett: Angliában például nem egészen 5 százaléknak volt választójoga. A változtatás megkétszerezte a politikai jogokkal bírók számát, hiszen a magyarok 4 százaléka akkoriban nemes volt, vagyis szavazhattak már a rendi országgyűlés küldötteiről is.
A törvény megszüntette a feudalizmust, vagyis a születési előjogon alapuló társadalmi különbségeket. Megszüntették a nemesek adómentességét. Megszüntették a robotot (földesúrnak végzendő ingyenmunkát). Megszűnt az úriszék, vagyis a földesúr nem lehetett többé bírája a földjén élőknek. A parasztok megkapták azt a földet, amin gazdálkodtak. Megszüntették az ősiséget, vagyis a földet szabadon lehetett adni-venni. Megszüntették az egyháznak fizetendő tizedet is.
A törvények biztosították a sajtószabadságot. Bár a lázítónak és erkölcstelennek ítélt cikkek szerzői, kiadói de akár még nyomdászai is komoly büntetéssel számolhattak, az előzetes cenzúra megszűnt.
Magyarország ezekkel a törvényekkel hasonló alkotmányos királyságot vezetett be, mint amilyen a korabeli angol rendszer volt. A törvények szellemiségét az 1831-es belga alkotmány ihlette.
A rendkívül modernnek számító törvények egy meglehetősen elmaradott országra vonatkoztak. A társadalmi különbségek hatalmasak voltak: az ország 500 leggazdagabb családja egy teljesen külön kasztot alkotott, nélkülük egyetlen komoly szervezet, kezdeményezés sem létezhetett, zárt világukba szinte lehetetlen volt bekerülni. Az emberek túlnyomó többsége falvakban élt. A kevés város többségét is inkább mezőgazdaságból élők lakták. Korabeli szinten is hatalmas volt a csecsemőhalandóság, a megszületettek fele sem érte meg tizedik születésnapját.