A tudományos összecsapásra egy eddig ismeretlen cikk adott alkalmat, amelyen a Nagy-Britanniát világháborús győzelemre vezető egykori miniszterelnök neve szerepel, és amelyet most ásott elő a cambridge-i egyetem Churchill-archívumából Richard Toye politikatörténész.
Egy hetvenéves dokumentum
Az éppen hetven éve papírra vetett, háromezer szavas értekezésben - amely a "Hogy szállhatnak szembe a zsidók az üldöztetéssel" címet viseli - a szerző annak a véleményének adott hangot, hogy "elzárkózásával és különállásával a zsidó nép részben maga is felelős az általa elszenvedett ellenségességért". Jóllehet a cikk a zsidókat "józan, dolgos és törvénytisztelő" népnek írja le, felrója nekik ugyanakkor, hogy "nem hajlandók betagozódni a szélesebb társadalomba ... (ehelyett) minden országban különálló közösséget alkotnak, egy kis államot az államon belül".
A cikk szerint - amely hangsúlyozza, hogy "az antiszemitizmus felvirágzása" elleni tanácsként szolgál - a zsidóknak óvakodniuk kellene attól, hogy "saját kis csoportjaikban, kolóniáikban éljenek ... és mindenekelőtt attól, hogy bármilyen minőségükben túlzottan pártoljanak más zsidókat".
Kizárt, hogy Churchill írta volna a cikket
A brit államférfi hivatalos életrajzírója, Sir Martin Gilbert azonban a hétfői The Daily Telegraph beszámolója szerint kizártnak tartja, hogy a cikket Churchill írta, vagy akár csak jóváhagyta volna.
Sir Martin szerint az értekezés valójában Adam Marshall Diston újságíró tollából származik. Diston annak idején Churchill irodájának alkalmazottja volt, és a történész professzor szerint bizonyítékok vannak arra, hogy a későbbi kormányfő írásos utasításokkal látta el a szerzőt, aki azonban ezeket egyértelműen figyelmen kívül hagyta.
Diston már 1931-ben Mosley fasiszta pártjának jelöltje volt
Sir Martin rávilágít arra is, hogy Distonnak megvoltak a maga személyes politikai ambíciói: már 1931-ben megpróbált parlamenti mandátumot szerezni Sir Oswald Mosley brit fasiszta vezető pártjának színeiben.
Toye ugyanakkor ezzel azt állítja szembe, hogy a Diston által írt első szövegtervezeten rajta vannak Churchill kézírásos megjegyzései, és a cikk megtalálója szerint ez mutatja, hogy a politikus olvasta a kéziratot, és annak tartalmával teljes mértékben egyetértett.
Churchill állíttatta le a cikk közlését?
Az 1937-ben kelt cikk végül egyetlen sajtóorgánumban sem kapott nyilvánosságot, a brit The Guardian szerint éppen maga Churchill állíttatta le az írás közlését. Az izraeli Haaretz úgy tudja, hogy a szöveget a Sunday Depatch című lap akarta lehozni, három évvel a megírása után, de Churchill irodája "nem tanácsos" válasszal utasította el a publikációt. Pár héttel később lett ugyanis Churchillből miniszterelnök.
Sir Oswald Mosley-t a második világháború elején, szintén 1940-ben internálták. Egy fegyintézet különálló kis házában lakott feleségével, akit fiuk születése után szintén internáltak. Ez a második fiú, Max Mosley egyébként a FIA, a nemzetközi autósport szövetség elnöke ma is, jelenleg negyedik ciklusát tölti a FIA élén.
- Budapest, XI. kerület Felső határút 4.
- Alapterület m2 Szobák db Vételár
- Budapest, XIII. kerület Madarász Viktor utca 38.
- Alapterület m2 Szobák db Vételár
Rovataink a Facebookon