Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A régészek darabokra szedték Cameron Jézus-filmjét

2007.02.28. 15:13
Bár még nem láthatták, a szakemberek ízekre szedték azt a vasárnap adásba kerülő dokumentumfilmet, amely Jézus állítólagos sírhelyét mutatja be. A filmet egy izraeli származású kanadai rendező, Simcha Jacobovici rendezte, a producere a háromszoros Oscar-díjas James Cameron. Az alkotást kommentáló régészek szerint mindketten csak a pénzre utaztak.

A Jézus elveszett sírja című film azt állítja egy jeruzsálemi sírkamráról, hogy a Megváltó nyughelye. A sírboltból tíz csonttartó kődoboz, osszárium került elő, amelyek egy család egy-egy tagjának maradványait tartalmazták. Az osszáriumokon a filmesek szerint Jézus, Mária és József neve, a Mária Magdaléna görög változata olvasható, valamint a Júda név – a filmesek szerint ő Jézus gyermeke lehetett.

Egy a hatszázhoz

A filmet beharangozó hétfői sajtótájékoztatón az alkotók a tíz ládából bemutattak kettőt, Jézus és Mária Magdaléna feltételezett csonttartóit. Csontokat ugyan nem találtak bennük, de a maradványokból sikerült DNS-mintákat venni, és az ontariói Lakehead Egyetem kutatóival elemeztették őket.

A vizsgálatok kiderítették, hogy a két minta gazdái nem voltak vér szerinti rokonok, ezért a filmesek szerint Jézus és Mária Magdaléna csak férj és feleség lehettek. Júda csonttartóján viszont nem végeztek DNS-tesztet, csak a sírfelirat alapján sejtik, hogy a néhai Jézus fia lehetett. "Nem vagyok tudós, egy bizonyos ponton túl már újságíróként kell végeznem a munkámat" – magyarázkodott a rendező a New York Timesnak.


Itt nyugszik Jézus (de nem a Megváltó)

A filmesek kormeghatározással és statisztikai módszerekkel próbálták igazolni, hogy az osszáriumban valaha porladó Jézus azonos a názáretivel. A ládákat valamikor i.e. 14 és i.sz. 70 között készítették, vagyis éppen abban az időszakban, amikor Jézus és családja élt. A torontói egyetem statisztikusa, Andrey Feuerverger a csonttartókonl telált neveket és korabeli népszámlálási adatokat használva valószínűségszámítással támogatta Cameronék feltételezését.

"Akkoriban 50 ezer emberből 2097-et hívtak Jézusnak. Közülük 397 Jézusnak volt Mária nevű édesanyja, és csak 123-nak az apját nevezték Józsefnek" – nyilatkozta Feuerverger az ABC Newsnak. A statisztikus számításai végén arra jutott, hogy 1:600-hoz az esélye, hogy nem a bibliai Jézus családja nyugodott a sírkamrában.

Dühös régészek

Cameronék alkotása alaposan felháborította a szakembereket. A szóban forgó sírboltot régészek már 1982-ben megtalálták Jeruzsálem Talpiot negyedében. Közülük Amos Kloner volt az első, aki megvizsgálhatta a leleteket, de nem tulajdonított nagy jelentőséget a sírboltnak. Mint az ABC Newsnak elmondta, a negyedben kb. 3 kilométer sugarú körben körülbelül kilencszáz hasonló sírbolt van. 71-ben megtalálható a Jézus név, kettőben olyan Jézusé, akinek az apját Józsefnek hívják.

"Abban az időben a Jézus, a József és a Mária nevek igen gyakoriak voltak. Valóban csak egyetlen példa van arra, hogy ezek együtt szerepelnek egy sírhelyen, de a lelet nem lesz a Megváltó sírboltja csak azért, mert a filmesek ezt állítják" – nyilatkozta Kloner, és kijelentette, hogy szerinte Cameronék csak pénzt akartak keresni a szenzációhajhász filmmel. A régész egyébként már 1996-ban is előadta a sírbolttal kapcsolatos kétségeit, akkor a BBC készített dokumentumfilmet a leletről.

Kloner kollégája, a bibliai antropológiára szakosodott Joe Zias még keményebb szavakat használt: "Nem tesznek mást, mint becstelen eszközökkel megpróbálják rászedni az embereket. A filmnek semmi köze Jézushoz." Zias néhány ellentmondást is felsorolt. Jézus családja szegény volt, sírboltot csak a tehetősebb középosztálybeliek engedhettek meg maguknak. De ha Jézusnak lett volna is elegendő pénze egy sírkamrára, valószínűleg Názáretben helyezte volna el a családtagok csontjait. "A tény, hogy a tudósok eddig sem szenteltek nagy figyelmet a filmben szereplő sírboltnak, magáért beszél" – erősítette meg kollégái állításait a CNN-nek William Dever, az Arizonai Egyetem nyugalmazott professzora, aki öt évtizeden keresztül dolgozott izraeli régészekkel.


Az egyik csonttartó osszárium

A Georgetowni Egyetem ABC Newsnak nyilatkozó teológusa, Thomas Reese "vallási és a régészeti prostitúciónak" nevezte Jacoboviciék munkáját. Reese szerint a DNS-vizsgálatok nem jelentenek semmit, mivel Jézusból nem maradt fenn összehasonlítási alapként használható DNS-minta.

Vermes Géza, az oxfordi egyetem vallástörténész-professzora osztotta kollégái kételyeit. "Azok a nevek, amelyek a sírban találhatók, a legáltalánosabb nevek abból az időszakból, ezért semmit sem bizonyítanak. Ezt az egész dolgot nevetségesnek tartom – mondta a professzor az Indexnek. - Igazából senki sem tudja, hol lehetett Jézus sírja. A hívők között a jeruzsálemi Szent Sír Temploma a legelfogadottabb, de csak azért, mert ehhez vannak hozzászokva. Tudományos szempontból ez sincs megalapozva; Jézus halála után majdnem 400 évvel találták ki, hogy azt fogják Krisztus sírjának nevezni."

Nem dől meg a dogma

Krisztus teste Hollywoodban
Jézus feltételezett maradványai az amerikai játékfilmeseket is megihlették már. A 2001-es A test című filmben Antonio Banderas egy fiatal papot játszik, akit egy régésznő mellé rendelnek, amikor kiderül, hogy a nő megtalálta Jézus csontvázát. A leletért politikusok, egyházak és vallási fundamentalisták harcolnak, papok veszítik el hitüket, majd végül kiderül, hogy a lelet egy közember maradványait rejti, akit történetesen szintén Jézusnak hívtak, és szintén keresztre feszítettek.

A keresztény vallási vezetők sem örültek a filmnek. Az egyik legismertebb dogma szerint Jézus halála után harmadnapra feltámadt, és a mennybe ment. Ha valóban megtalálnák Jézus sírját, alapjaikban ingathatná meg a keresztény egyházakat, ezért a hívők rossz viccnek tartják a nem kellően megalapozott állításokra épülő filmet. "Kísérlet az alapvető keresztény igazságok megtagadására" – jellemezte a művet a betlehemi Születés Templomának papja, Peter Boutross.

A jeruzsálemi Szentföldi Egyetem bibliakutatója, Stephen Pfann hasonlóképpen vélekedik: "A szkeptikusok szeretik kikezdeni azt a történetet, ami oly sokunknak kedves, de a keresztények nem fognak hitelt adni a filmnek." Pfann szerint az sem biztos, hogy egyáltalán Jézus neve szerepel a sírbolt egyik ládikáján. A régi szemita írásjeleket különösen nehéz megfejteni, és Pfann úgy véli, hogy a Hanun átírás közelebb áll az igazsághoz, mint a Jézus.

Cameronék kritikusai egyébként előszeretettel hasonlítják a dokumentumfilmet a Da Vinci-kódhoz. Dan Brown áltudományos körítéssel előadott sikerregénye is Jézus családjának sorsát dolgozta fel, és a bírálók szerint a film semmivel sem hitelesebb a nyilvánvaló fikcióként kezelendő könyvnél.

A magyarok még nem láthatják

Jacobovici Jézus családi sírja címmel kiad egy könyvet is feltételezéseiről, szerzőtársa Charles Pellegrino régész. Pellegrino Cameron barátja, több könyvet írt a Titanicról, és ő jegyzi azt a dokumentumregényt is, amelyből az Oscar-díjas rendező elkészítette Pompei utolsó napjairól szóló ismeretterjesztő filmjét. Pellegrinónak nincs jó híre a tudományos világban, amolyan szakterület nélküli bulvárrégésznek tartják.

A dokumentumet vasárnap este 9-kor (magyar idő szerint hétfő hajnali 3-kor) kezdi vetíteni az amerikai Discovery csatorna. Az európai otthonokban fogható Discovery egyelőre nem tűzte műsorra a dokumentumfilmet.

A Megváltó sírjai
Nem a talpioti sírkamra az egyetlen, amit Jézus sírjának tartanak. Az egyik leggyakrabban említett helyszín a Jeruzsálem óvárosában álló Szent Sír Temploma, ami állítólag azon a területen épült, ahol a Megváltót eltemették. A keresztények többsége is elfogadja ezt, egy kisebb részük azonban úgy véli, hogy Jézus a XIX. században Jeruzsálem mellett felfedezett, Kerti Sírként ismert barlangban nyugszik (ha őt nem is, Józsefet nagy valószínűséggel ide temették). Jézusnak indiai sírhelye is van, a kasmíri Roza Bol szentély. Néhány kisebb szekta úgy véli, Jézus túlélte a keresztre feszítést, majd keletre vándorolt, és itt halt meg. Nem ez a legvadabb elképzelés: egy másik szerint még messzebb jutott, a Japánban található Singo falucskában lett rizstermesztő, és itt lelt végső nyugalomra.