Kőkori Pompejii-t találtak az Alpokban
További Történelem cikkek
-
30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben - A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
Kőkori Pompejii romjait keresi Ausztriában egy német geológus. Alexander Binsteiner szerint az osztrák Alpokban, a Mondsee tó partján állott egykor az a település, amelyet egy ősi szökőár pusztított el. A falu 20-50 sárral betapasztott fakunyhóból állt. A nők kagylókkal díszített lenvászon ruhát hordtak, míg a férfiak ponchót és szandált viseltek.
A Kr.e. IV. évezredben hasonló tóparti települések egyaránt megtalálhatók voltak a mai Ausztria, Franciaország, Olaszország és Svájc területén. A lakosok leginkább halászatból és vadászatból éltek: a földművesség és az állattartás még viszonylag gyermekcipőben járt, a tóparti településeken ritkaságszámba ment a tej és a sajt.
A szemetet a házak mellé halmozták, és a mosogatással sem igen vesződtek: a régészek olyan edényekre bukkantak, amelyekben az ételmaradékok és a csontok a szó szoros értelmében beleégtek az agyagba. Ami megkülönböztette a Mondsee tó partján élőket kortársaiktól, az a viszonylag fejlett fémművesség, ami ritkaságszámba ment a korabeli Európában. Ismerték a rézérc lelőhelyeket, ahogy a fémöntés fortélyait. A rézből különböző eszközöket és fegyvert készítettek.
Fatörzsből vájt csónakjaikon bejárták a régió folyó menti településeit, ahol eladták termékeiket. Még Ötzi, a Dél-Tirolban 1991-ben megtalált jégember is mondseei rézből készült baltát tulajdonolt. Alexander Binsteiner elmélete szerint Kr.e. 3200-ben a fegyverkovácsok települését természeti katasztrófa sújtotta: vesztüket a hegyről leszakadó óriási sziklatömb, 50 millió köbméter kőzet okozta, amely a tó déli partján zuhant a vízbe. Ötméteres hullámok támadtak, amelyek az ellenkező parton lévő települést elpusztították.
A természeti csapás geológiai bizonyítékaira Alexander Binsteiner egyébként nemrég bukkant rá, amikor egy vihar fák százait csavarta ki gyökerestül a térségben, felfedve egy hajdani, a tó irányába zúduló kőgörgeteget. Erwin Reprechtsberger linzi régész szerint Binsteiner elmélete magyarázatot adhat a Mondseei-kultúra rejtélyeire.
"Ismeretes, hogy a térség Kr.e. 3200 körül váratlanul elnéptelenedett és majd ezer éven keresztül nem lakták. Előfordulhat, hogy a korabeli népesség a katasztrófa után elátkozottnak hitte a tó környékét" - vélekedett Reprechtsberger. Az apokalipszis-elméletet tárgyi leletek is alátámasztják. 1872-ben fedezték fel a tó sekély vizében egy település maradványait: az iszapban tízezernél több leletre bukkantak: fegyvereket, így 595 kőbaltát és harci szekercét, valamint 451 nyílhegyet találtak. A leletek között volt egy tucatnyi rézből készült szekerce, valamint hat tőr. A neolitikumban a fémfegyverek oly értékesek voltak, hogy még a törzsfőnökök közül sem mindenki engedhetett meg magának ilyet.
"Ha a lakosok önszántukból, békésen hagyták volna el a térséget, soha nem hagytak volna hátra ilyen kincseket" - vélekedik Erwin Reprechtsberger. Binsteiner szerint egy újabb, nagyszabású feltárást kell végezni, s előfordulhat, hogy múmiákat is találnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
