Szenzációs római kori leletek itthon és Olaszországban

A késő római korból, a harmadik századból származó sírokat tártak fel a régészek Szombathelyen, a Bartók hangversenyterem felújítási és bővítési munkálatait megelőző archeológiai kutatás során - közölte Kiss Péter, a Savaria Múzeum régésze az MTI-vel.

Téglasírok és egy lábnyom Szombathelyen

A mostani ásatáson (amely a hatvanas években végzett hasonlókat követi) húsz római kori sír került elő, az épület pincéjében pedig az ókori csatornahálózat egy darabját is megtalálták. A sírokban szétszórt csontokat találtak, amiből arra következtetnek, hogy azokat a régebbi korokban kirabolhatták.

Találtak több úgynevezett "téglasírt" is, vagyis olyan sírgödröket, amelyek széle téglával volt kirakva. A pincében lévő vízvezeték Kiss Péter szerint azért lehet érdekes, mert eltér a korabeli csatornázástól: a csatorna alján deszkadarabok lenyomata látszik, amelyek habarcsba voltak ágyazva. A habarcsréteg egy helyen megőrizte a római kori csatornaépítő munkás lábnyomait, amelyet sikerült rögzíteniük - tette hozzá a Savaria Múzeum régésze.

Rómában megtalálták Maxentius kincseit

A brit The Times című lap arról számol be, hogy az utolsó "pogány" (tehát nem keresztény) római császár, Maxentius elveszett kincseire bukkantak rá régészek Rómában. A császár üvegtárgyai, és más értékes holmijai mellett lándzsák kerültek elő a Palatinus dombon.

Ezeket a kincseket Kr. u. 312-ben ásták el, mielőtt Maxentius sorsdöntő csatára indult volna Nagy Konstantinnal, vagyis I. Constantinusszal (aki a keleti részeket kormányozta addig). Maxentius nyugat-római uralkodó volt, de a győztes ütközet után Constantinus a keleti és a nyugati birodalomrészt jobban összefogta a korábbinál. Konstantin győzelme átmenetileg hozott csak egységesebb irányítást, utódai megint keleten és nyugaton uralkodtak egymással párhuzamosan.

A Maxentius felett aratott győzelem után I. Constantinus és Licinius társcsászár Milánóban egyezményt kötöttek, amely a kereszténységet egyenrangú vallásként ismerte el. 325-ben pedig a niceai zsinat megnövelte a császár befolyását a keresztény egyházon belül. Később, a IV. század végén I. Theodosius már egyedüli államvallássá tette meg a kereszténységet.

Megtalálták Romulus és Remus barlangját

A National Geographic Online nemrégiben arról számolt be, hogy megtalálták egyes feltételezések szerint azt a barlangot, ahol a legendák szerint Romulust és Remust az anyafarkas szoptatta.

A lupercalénak nevezett helyre - akárcsak Maxentius kincsei esetében - a Palatinus dombon bukkantak rá, méghozzá véletlenül, amikor Augustus császár házát próbálták restaurálni. Az üregben található díszek és mozaikok is bizonyítják, hogy a barlangot valóságos szentéllyé alakították a rómaiak, amely a minden év február 15-én megtartott lupercalia ünnepének központi helyszínéül szolgált.