Részecskegyorsítót építettek a britek
A 300 millió fontos létesítmény építését Európa egyik legnagyobb kutatóintézete, a Central Laboratory of the Research Councils és a Wellcome Trust alapítvány támogatta. A részecskegyorsító öt focipályányi területet foglal el.
Sokoldalú sugárzás
A Diamond Light Source (DLS) szinkrotron, vagyis olyan részecskegyorsító, amelyben a mágneses tér és az elektromos tér folyamatos változtatásával állandó sugarú pályán tartják a majdnem fénysebességre gyorsított részecskéket. A körpálya sugara a DLS esetében nagyjából 90 méter. A létesítmény több tudományterület kutatásaiban is segíteni fog, a körpályán mozgó részecske által keltett sugárzást ugyanis bizonyos orvosi, kémiai és fizikai kísérletekre egyaránt fel lehet használni.
A szinkrotront körülvevő mérőhelyek közül eddig hét nyílt meg, mindegyikben más kutatáson dolgoznak. "Az első felhasználóinknak nagy tapasztalatuk van már a részecskegyorsítókkal. Egyesek a rák ellenszerét keresik, mások új adattárolási technikákat fejlesztenek, és akadnak olyanok is, akik a Naprendszer titkait kutatják" – nyilatkozta a BBC-nek a szinkrotron igazgatója, Gerhard Materlik.
Nem kell repülni
A többi mérőhelyen anyagvizsgálatokat végeznek nagy nyomáson, holdkőzet és egyéb kőzetminták kémiai tulajdonságait kutatják és különböző biológiai minták viselkedéséről próbálnak többet megtudni. A tervek szerint 2011-ig évente 4-5 további mérőhely fog kiépülni a szinkrotron köré.
A brit tudósok eufóriában nyilatkoztak a létesítményről. "Az utóbbi két évben nagyjából ötvenszer kellett átrepülnöm egy franciaországi részecskegyorsítóhoz. A mintáink kényesek, és előfordult, hogy egy vizsgálat nem sikerült elsőre, és megint mehettem a reptérre. A Diamond óriási segítség nekünk" – fogalmazott Dave Stuart, az Oxfordi Egyetem proteineket kutató biológiaprofesszora.
Az országnak volt már korábban is szinkrotronja, a Daresburyben található Synchrotron Radiation Source (SRS), amely az első volt a hasonló létesítmények közül. A mára elavulttá vált SRS 2008-ban fog bezárni.