Az Univerzum színe

Ez az átlagszín persze nem látható, körülbelül akkora jelentőségű, mint a Galaxis Útikalauz híres válasza "az élet, a világmindenség meg minden" eredetét firtató kérdésre (42). A több mint kétszázezer vizsgált galaxis optikai spektruma viszont sok mindent elárul az Univerzum keletkezéséről, hiszen a szám elég magas ahhoz, hogy megbecsülhető legyen belőle a csillagok átlagos életkora, vagyis a csillagkeletkezés csúcspontjának máig vitatott időpontja is.

Kozmikus színárnyalat

A baltimore-i John Hopkins Egyetem csillagászai egy ausztrál obszervatórium adataival dolgoztak, amely a Földtől két milliárd fényévnél közelebb található galaxisok optikai spektrumát rögzítette. A kétszázezer spektrum kombinációja két csúcspontot adott: egyet a kéknél (a fiatal csillagok színe), egyet pedig a vörösnél (az öregedő csillagok színe). Az ilyen színű fényt az emberi szem világoszöldnek látná, valahol a türkiz és az akvamarin között - a kutatók még az RGB értékét is megadták, ami 162, 232, 204 (A2E8CC).

Az öregedő világmindenség elvörösödik majd

A galaxisok optikai spektruma elárulja a csillagkeletkezés időpontját az adott galaxisban. Korábban azonban nem állt rendelkezésre elegendő galaxisról adat ahhoz, hogy az Univerzum egészére vonatkozó következtetéseket lehessen belőle levonni. A mostani eredmények fényében azonban már kizárható a csillagkeletkezés korábban elképzelhetőnek tartott modellje, melyet a Hubble űrteleszkópot kezelő kutatócsoport állított fel 1994-ben.

A Hubble csapata szerint a csillagkeletkezés az ősrobbanás után lassan futott fel, és mintegy hatmilliárd éve érte el csúcspontját. Ezzel szemben az új eredmények szerint a csillagkeletkezés egy-két millió évvel a Big Bang után volt a legintenzívebb: akkoriban az univerzum színe még tiszta kék volt, a fiatal csillagok túlnyomó többsége miatt. Azóta viszont elzöldült, ötmilliárd év múlva pedig az öregedő csillagok kerülnek többségbe, és az Univerzum átlagszíne vörös lesz.