A NASA tudósai még vitáznak azon, hogy a tavaly májusban a Marson leszállt Phoenix szondán landolás után valóban vízcseppek keletkezhettek-e. A helyzet nem egyszerű, mert még ha folyékony vizet találtak is, szinte biztos, hogy a sótartalma olyan magas, hogy azt aligha tűrné el élő szervezet.
Valószínűleg most először készültek fotók a marsi folyékony vízről, a Phoenix olyan vízcseppekről küldött képet, amik magán a szondán keletkeztek a landolás közben vagy után. Ellentmondásos helyzet alakult így ki, hiszen a Marson bőven fagypont alatt van a hőmérséklet. A kutatók egy korábbi tanulmányra hivatkozva azzal magyarázzák a víz cseppfolyós állapotát, hogy olyan ásványi sók lehetnek a vízben oldva, amelyek még a fagypont alatti hőmérsékleten is képesek folyékony halmazállapotban tartani a vizet. Ha ez így van, akkor ez a tény egyben azt is jelentheti, hogy ez a magas sótartalom miatt a vízben aligha alakulhatott ki szerves élet.
A Phoenix landolása után ráadásul ezek a titokzatos foltok néhány hétig még nőttek is, a kutatók szerint a légkörből kicsapódó párának köszönhetően. A hatalmas kanyonok és csatornaszerű képződmények megerősítik azt a feltételezést, hogy egyszer nagy mennyiségben volt folyékony víz a Marson. A felszín ma teljesen száraz, de az elmúlt évek megfigyelései alapján azt feltételezik, hogy a bolygó talaja alatt talajvíz lehet. A Phoenix egyébként a Mars északi-sarki területén landolt, ahol a hőmérséklet túl alacsony ahhoz, hogy tiszta víz folyékony halmazállapotban legyen. A szonda az öt hónap alatt sosem mért -20 foknál magasabb hőmérsékletet. Az ásványi sók viszont akár -70 fokig is folyékonyan tartják a vizet.
A Phoenix felvételei (kép: NASA)
Mark Bullock, a Coloradói Délnyugati Kutatóintézet szakembere a New Scientistnek megerősítette, hogy a Phoenix lábán található képződmények egészen meggyőző bizonyítékok a marsi sós víz létezésére. A szintén a Phoenix fejlesztőcsoportjába tartozó Michael Hecht (Nasa Jet Propulsion Laboratory, Pasadena) nem ért egyet. Szerinte a foltok inkább a szonda lábára fagyott párából alakultak ki. A kutatócsapat tagjai közt ráadásul nemcsak ez a két verzió létezik a szonda lábán látható különös foltokra, hanem egy sor más lehetőségen is vitáznak.
A Phoenix öt hónap után, napenergia híján végleg leállt, így nincs arra mód, hogy tovább vizsgálják a lábán lévő foltokat. A tudósok marsi körülmények között kísérleteznek majd ásványi sókkal, terveik szerint ezek a kísérletek néhány hónapon belül be is fejeződnek. A kutatók szerint a marsi víz előfordulása csak foltszerű lehet a bolygón, és mivel ráadásul valószínűleg elég sós, nehezen alakulhat ki benne élet. Ennek ellenére reménykednek, hiszen a Földön is van egy olyan gombafajta, ami az extrém sós környezetet is kibírja.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
