Judit
3 °C
7 °C

Kép egy hihetetlen kozmikus karambolról

2009.04.21. 17:54
Csillagászoknak sikerült a Chandra röntgentávcső és a Hubble felvételeiből összeállított képpel egy óriási intergalaktikus ütközés, négy különálló galaxishalmaz milliárd év alatt lezajló találkozásának egy pillanatát dokumentálniuk.

A MACSJ0717.5+3745 katalógusjelű objektum négy különálló galaxishalmaz, melyek éppen – már ha lehet ilyet mondani egy milliárd évekig tartó folyamatról – ütköznek egymással. A képet a Chandra műhold röntgenfelvételének és az adott területről a Hubble által készített optikai felvételnek a számítógépes kombinációjával készítették. A röntgenréteg színei a galaxishalmazokban található forró gáz hőmérsékleteloszlását kódolják. A leghidegebb tartományok vörös-bíbor színűek, a legforróbbak kékek, míg a köztes hőmérsékletűek bíbor színűek – írja a hirek.csillagaszat.hu.

A halmazok közti ütközéseket egy galaxisokból, gázból és sötét anyagból álló, 13 millió fényév hosszúságú elnyúlt áramlás (filamentum) okozza, aminek anyaga beömlik a MACSJ0717.5+3745 egyébként is zsúfolt területére. A galaxishalmazok találkozásakor a bennük lévő forró intergalaktikus gáz a kölcsönhatás következtében jobban lelassul, mint a galaxisokban összpontosuló anyag, ami így megelőzi a gázt. Emiatt az egyes halmazok mozgásirányának és sebességének látóirányra merőleges komponensei megbecsülhetők a forró gáz és a galaxisok eloszlási csúcsai közti eltolódásból. A hawaii Keck teleszkópokkal nyert adatok alapján a halmazok látóirányú sebességkomponenseit is meghatározták, így lehetővé vált a MACSJ0717.5+3745 geometriájának és dinamikájának háromdimenziós felrajzolása.

A MACSJ0717.5+3745 kompozit (röntgen és optikai) képe. A négy galaxishalmazt (A, B, C és D) körök jelölik. A sárga nyilak a három leggyorsabb halmaz mozgásának irányát mutatják, a nyilak nagysága arányos a látóirányra merőleges sebességkomponenssel. Az ütközéseket okozó anyagáram végének helyét a zöld nyíl jelzi. [Röntgen: NASA/CXC/IfA/C. Ma és tsai; Optikai: NASA/STScI/IfA/C. Ma és tsai]
A MACSJ0717.5+3745 kompozit (röntgen és optikai) képe. A négy galaxishalmazt (A, B, C és D) körök jelölik. A sárga nyilak a három leggyorsabb halmaz mozgásának irányát mutatják, a nyilak nagysága arányos a látóirányra merőleges sebességkomponenssel. Az ütközéseket okozó anyagáram végének helyét a zöld nyíl jelzi. [Röntgen: NASA/CXC/IfA/C. Ma és tsai; Optikai: NASA/STScI/IfA/C. Ma és tsai]

A D jelű halmaztól balra lefele látható hidegebb gáz vélhetőleg az ütközés előtti fázisból maradt vissza. Az A jelű halmaz valószínűleg már visszafelé mozog, miután egyszer már áthatolt az egész konglomerátumon. Mindkettő a filamentumból származhat. A B halmaz látóirányú sebessége sokkal nagyobb a többi halmazénál, az ő eredete tisztázatlan. Elképzelhető, hogy a nagy filamentum külső széle mentén zuhant be, ami pályájának elgörbülését okozta, de az is lehet, hogy egy másik, kisebb filamentum irányította a mozgását. A C jelű lehet a főhalmaz magja, mivel ez esetben a legkisebb a távolság a gáz és a galaxisok eloszlási csúcsai között, illetve az ő mozgása közelíti legjobban a MACSJ0717.5+3745 mint egész mozgását. A C bal széle és a D jobb széle közötti tartományra kiterjedő forró gáz fűtéséért a filamentumból a főhalmazba áramló jelentős mennyiségű gáz lehet a felelős.

A MACSJ0717.5+3745 tágabb környezetének röntgenképén jól látszik a galaxishalmazok ütközését kiváltó elnyúlt áramlás (filamentum) is. A fehér négyzet a Chandra/HST kompozit kép által átfogott területet jelöli. [NASA/CXC/IfA/C. Ma és tsai]
A MACSJ0717.5+3745 tágabb környezetének röntgenképén jól látszik a galaxishalmazok ütközését kiváltó elnyúlt áramlás (filamentum) is. A fehér négyzet a Chandra/HST kompozit kép által átfogott területet jelöli. [NASA/CXC/IfA/C. Ma és tsai]

A MACSJ0717.5+3745 távolsága 5,4 milliárd fényév, a legösszetettebb galaxishalmazok egyike. Más, jól ismert ütköző halmazok (például Lövedék-halmaz, MACSJ0025.4-1222) esetében csak két galaxishalmaz vesz részt a kölcsönhatásban és a geometriájuk is jóval egyszerűbb. Az eredményeket részletező szakcikk az Astrophysical Journal c. folyóiratban fog megjelenni.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?